Vezetői tudástárElőkészítés

Hogyan építsenek fel a magyar cégvezetők saját augmented decision-making rendszert?

A döntéshozatal négy szintje: adatgyűjtés, elemzés, döntési alternatívák, végső döntés. Ebben a sorrendben érdemes végigmenni minden vezetői döntésen. Ha ezt a magyar cégvezetők nem tudják szétválasztani, a rendszerük féloldalas marad. Az alábbiakban ezt a négy szintet járjuk végig, és megmutatjuk, hogyan építhető fel belőle egy működő augmented decision-making rendszer.

Miért nem dönt az AI a magyar cégvezető helyett?

Az AI nem hoz döntést – az ember hoz döntést. Ez a kiindulópont, nem a végpont.

A döntési alternatívák szintjén a cél a mérlegelt választás: az augmented decision-making ekkor nyújt támogatást, de nem hoz ítéletet.

Négy döntési szint együtt

Az adatgyűjtés, az elemzés, a döntési alternatívák és a végső döntés külön-külön is fejleszthető – de csak együttesen adnak augmented decision-making rendszert. A gép az első háromban erős, az utolsóban nem dönt.

Ez a keret adja a magyar vállalatvezetők számára is a kiindulópontot.

Ki dönt és ki javasol? A felelősség helye az augmented rendszerben

A gép támogat, javasol, rangsorol – a döntést Ön hozza meg, és az Ön felelőssége marad. Ez a kiindulópontja minden felelős augmented decision-making rendszernek.

A felelősségi határ tisztázása azért az első lépés, mert ez dönti el, melyik folyamatot engedjük a gépnek és melyiket tartjuk kéznél.

A felelősségi határ tisztázása tehát nem formaság, hanem az első érdemi döntés. Ez mondja meg, kinek a kezében fut össze a négy szint, ki hagyja jóvá a végső lépést, és ki vállalja a következményét. Ameddig ez nincs leírva, addig a gép „döntése” valójában senki döntése – a felelősség pedig szétkenődik. Aki viszont most rendet rak, az nyugodtan használja ki, amit a technika ad.

Az augmented decision-making ezeken a szinteken más-más módon kapcsolódik be: az adatgyűjtésnél a teljesség és a sebesség, az elemzésnél a mintázatok felismerése, az alternatíváknál a lehetséges kimenetek számbavétele, a végső döntésnél pedig a nyomon követhetőség és az utólagos kontroll.

A döntéshozatal négy szintje és ahol az ember marad a főszereplő

Érdemes a négy döntési szintet együtt, egyetlen ütemtervben kezelni, nem külön szálakon. Az adatgyűjtés és az elemzés párhuzamosan építhető, de a döntési alternatívák megfogalmazása csak azután lesz valódi, ha a végső döntéshozó személye és jogosultsága előre rögzített.

Adatintegráció átfutása

Az átfutás a meglévő adatforrások rendezettségétől és a belső hozzáférési jogosultságoktól függ, nem a vezetői tempótól. Érdemes előbb az adatminőséget és az egységes értelmezést rendezni, mert az elemzés csak tiszta alapokra építhető – ez a döntéstámogatás valódi kiindulópontja.

Az adatgyűjtéstől a megalapozott döntésig: mit építsenek és milyen ütemben?

Döntéstámogatás új szintje: ember és gép együtt – illusztráció
Döntéstámogatás új szintje: ember és gép együtt – illusztráció (2)

A döntés négy szintje jól elválasztható. Az első a teljesebb adatgyűjtés: a gép hosszabb időszakot, több forrást és több belső rendszert tud egyszerre áttekinteni, mint amennyit egy munkatárs manuálisan átlátna. A második szint az elemzés: a minták, anomáliák, összefüggések feltárása. A harmadik a döntési alternatívák megfogalmazása: nem egyetlen választ, hanem több, súlyozott lehetőséget kap a vezető.

A saját rendszer felépítése

Az első lépés a saját döntési folyamat feltérképezése: hol van adatgyűjtés, elemzés, alternatíva-alkotás és végső döntés. Ezt követi az egyes szintekhez tartozó gépi támogatás meghatározása, majd a felelősségi pontok rögzítése.

Mi az augmented decision-making, és miért nem AI-döntés?

A gép az adatgyűjtést, az elemzést és az alternatívák feltárását gyorsítja fel.

A gyakorlatban ez nem csupán elemzőszoftverek bevezetéséről szól, hanem egy saját augmented decision-making rendszer tudatos felépítéséről.

Hogyan épülnek egymásra a döntéstámogatás szintjei?

Aki az adatgyűjtéssel vagy a technológia beszerzésével kezdi, olyan rendszerre szerződik, amelyet később nem tud a saját döntési rendjéhez igazítani. Fordítva érdemes építkezni: először a döntési szintek és a felelősségi viszonyok legyenek tisztázva, aztán jöhet a gépi támogatás – így az eszköz az emberi döntés mellé rendelt segítség marad, nem pedig annak helyettesítője.

A döntéstámogatás kiépítése ráadásul a szervezettől függ, nem a technológia tempójától, ezért nem szabad siettetni.

Hogyan építsenek fel saját döntéstámogató rendszert?

A felépítés három lépése a magyar vezetők számára: először azonosítsák a saját döntési folyamataikat, és jelöljék meg, hol van valódi választási lehetőség, hol csak végrehajtás. Ezután vizsgálják meg, mely pontokon kérdeznek ma is emberi megérzést – ezek a pontok a gépi támogatás természetes helyei. Végül gondoskodjanak róla, hogy minden javaslat mögött látható indoklás és ellenőrizhető forrás álljon, mert a felelősség nem osztható meg.

Fülöp Henrik portréja
Fülöp Henrik
intézményvezető, főtanácsadó

Fülöp Henrik intézményvezető, főtanácsadó. Felnőttképzés, informatika és mesterséges intelligencia; Pécs, Baranya, Dél-Dunántúl.