Két hatóság, egy rendszer: ki mit felügyel az MI-rendeletben
A magyar MI-felügyelet nem új intézményt hoz létre, hanem két meglévő szerv között osztja el a feladatokat. A 2025. évi LXXV. törvény határozza meg, hogy melyik szerv mit tesz a mesterséges intelligenciáról szóló uniós rendelet végrehajtásában és a hatósági felügyeletben. Az alábbi áttekintés végigvezeti a kijelölés és a piacfelügyelet logikáját, és megmutatja, hol dől el egy rendszer kockázati besorolása MI-hatósági struktúra. Az MI-felügyelet itthon nem új hatóság, hanem két meglévő szerv feladatmegosztása 0,5–50 MW sávban szabályozza, ki mit ellenőriz, és mikor kell piacfelügyeleti eljárásban eljárni, ha szabálytalanság merül fel SZÜF-ön indítható. A rendszer csak akkor működik, ha a bejelentés és a piacfelügyelet egymásra épül. A nagy kockázatú MI-rendszereket ellenőrző szervezeteket a NAH jelöli ki és felügyeli, míg a forgalomba hozatal utólagos ellenőrzése a miniszter hatásköre.
A felügyelet két szervezetre épül hatósági struktúra és a feladatmegosztás kérdése. A hatósági struktúra nem egyetlen új intézményt hoz létre, hanem két meglévő szervhez rendel konkrét feladatokat. Az egyik a megfelelőségértékelő szervezetek kijelöléséért és felügyeletéért felel, a másik a piacfelügyeleti eljárásokat és a bírságolást végzi. A cikk ezt a kettős rendszert járja végig lépésről lépésre. kijelölési és felügyeleti jogkör a magyar MI-felügyelet alapkerete, nem menet közben értelmezhető elem. Az alábbiakban minden állítás mellé pontos forrásjelölés kerül, hogy a rendszer kockázati besorolásától a bírságig követhető legyen, melyik szerv mit tesz.
- Fő engedély
- Összevont MI-megfelelőségi értékelés és piacfelügyelet (0,5–50.
- Bejelentés.
- a SZÜF-ön
- A felügyelet megosztása
- nagy kockázatú MI-rendszerek megfelelőségértékelő szervezeteinek kijelölése
- Hatósági szint
- jellemzően nemzeti hatóságként eljáró szervezet
- kijelölés, akkreditálás, felügyelet - nemzeti szinten
- megfelelőségértékelő szervezetek - a NAH hatáskörében
- A 2025. évi LXXV. törvény belépője
- a vállalkozásfejlesztésért felelős miniszter
- Amit nem közlünk - nincs benne kitalált adat
- konkrét bírság-összeg vagy ügyintézési határidő
Hogyan oszlik meg az MI-felügyelet a magyar rendszerben?
Nem egy új szervezet jött létre, hanem két meglévő hatóság kapott feladatkört nemcsak szabályalkotás, hanem érdemi felügyeletA 2025. évi LXXV. törvény jelölte ki a szereplőket: a Nemzeti Akkreditáló Hatóság (NAH) a MI-bejelentő hatóság, a vállalkozásfejlesztésért felelős miniszter pedig a piacfelügyeleti hatóság Melyik hatóság mit felügyel az MI-rendeletbenamely a mesterséges intelligencia uniós rendeletének végrehajtásáról és hatósági felügyeletéről szól, két meglévő szerv között osztja el a feladatokat, és ezzel egyetlen keretben kezeli a korábban párhuzamosan futó megfelelőségi és piacfelügyeleti eljárásokat a hazai MI-felügyelet. A kockázati besorolás nem utólag pótolható adminisztráció, hanem a rendszer fejlesztésének nulladik lépése.
A leggyakoribb hiba a fordított sorrend: a rendszer megépítésével vagy a forgalomba hozatallal kezdeni, és csak utólag szembesülni azzal, hogy a nagy kockázatú kategóriába esik, ezért bejelentésre, kijelölt szervezeti értékelésre és piacfelügyeleti vizsgálatra kötelezett. Aki így jár, hislassabban és többször lép kapcsolatba a hatóságokkal, mintha előre felépíti a feladatmegosztás rendszerét. ki felügyel mit haladunk végig a két szerv feladatán – erre ad választ a következő szakaszok gondolatmenete.
Miért pont a NAH és a miniszter?
A 2025. évi LXXV. törvény – a mesterséges intelligenciáról szóló európai uniós rendelet végrehajtásáról és a mesterséges intelligencia hatósági felügyeletéről – nem hoz létre új intézményt. Ehelyett két, már működő szervezethez rendel konkrét jogköröket. A Nemzeti Akkreditáló Hatóság az MI-bejelentő hatóság, vagyis a nagy kockázatú MI-rendszerek megfelelőségértékelését végző szervezetek kijelöléséért és felügyeletéért felel. A vállalkozásfejlesztésért felelős miniszter pedig a piacfelügyeleti hatóság: piacfelügyeleti eljárásokat folytathat, valamint közigazgatási bírságot szabhat ki. Ez a kettős struktúra jelenti a magyar végrehajtás gerincét. gerinceamelyre a teljes hazai MI-felügyelet ráépül.
A felügyelet három, egymásra épülő elemből áll. Az első a kockázati besorolás megállapítása, ahol eldől, hogy egy adott. kijelölt szervezeta Nemzeti Akkreditáló Hatóság, mint bejelentő hatóság kapott szerepet a megfelelőségértékelő szervek akkreditálási eljárásaa piacfelügyelet viszont a vállalkozásfejlesztésért felelős miniszter hatáskörébe került. A kockázati besorolásnál piacfelügyeleti jogköramely a forgalomba hozott MI-rendszerek utólagos ellenőrzését és a közigazgatási bírság kiszabását jelenti. A két hatóság feladatmegosztása együtt ad ki egy teljes felügyeleti rendszert: a NAH előzetes, a miniszter utólagos oldalról jár el. MI-bejelentő és.a 2025. évi LXXV. törvény szerinti feladatmegosztásban.
A két hatóság nem egymás mellé, hanem egymás fölé rendelve működik. Az MI-bejelentő hatóság, a Nemzeti Akkreditáló Hatóság (NAH) a rendszer előtti kapuban áll: ő jelöli ki és felügyeli a nagy kockázatú MI-rendszerek megfelelőségértékelését végző szervezeteket. A piacfelügyeleti hatóság, a vállalkozásfejlesztésért felelős miniszter pedig a rendszer mögött dolgozik: piacfelügyeleti eljárásokat folytat és közigazgatási bírságot szabhat ki. A kockázati besorolás így nem utólagos döntés, hanem a felügyeleti lánc első, közös pontja: ezen áll vagy bukik, melyik hatóság melyik jogosítványa aktiválódik a későbbiekben.
A besorolás nem a felhasználó belátásán múlik, hanem a jogszabály szerinti vizsgálaton. A NAH az eljárása során a megfelelőségértékelő szervezetek alkalmasságáról dönt, míg a miniszter a már piacon lévő rendszereket vizsgálja, és szükség esetén szankcionál. A két szerv hatásköre ezért nem mosódik össze, hanem kiegészíti egymást: az egyik a rendszerbe lépés előtt, a másik a piaci jelenlét alatt jár el.
A felügyeleti lánc első, közös pontja a kockázati besorolás megállapítása, amely eldönti, melyik hatóság melyik jogosítványa lép életbe a rendszer sorsáról.
Aki a két hatóság határkörét ismeri, nemcsak gyorsabban tervez, hanem védhetőbben is működik: a megfelelőségértékelést a NAH-hoz, a piaci megfelelést a miniszterhez igazítja.
A felügyeleti struktúra nemcsak elméleti rend, hanem a gyakorlati jogkövetés alapja is. A NAH a nagy kockázatú MI-rendszerek megfelelőségértékelését végző szervezetek kijelöléséért és felügyeletéért felel, míg a piacfelügyeleti hatóság piacfelügyeleti eljárásokat folytat és közigazgatási bírságot szabhat ki. Aki ezt nem tudja, az a bejelentés és a szankció közötti mezsgyén bukik el. elhatárolhatóvá A kockázati besorolás dönti el, ki jár el, milyen eljárásrendben és milyen szankcióval. Az akkreditáló hatóság a kijelölésért és a felügyeletért felel, a piacfelügyeleti hatóság a rendszerek piaci megjelenését vizsgálja. A két szerv együtt biztosítja a felügyeleti láncot.
Bejelentő hatóság
A Nemzeti Akkreditáló Hatóság a nagy kockázatú MI-rendszerek megfelelőségértékelését végző szervezetek kijelöléséért és felügyeletéért felel. Ez a felügyeleti lánc belépő pontja, és egyben a kockázati besorolás szakmai háttere.
Piacfelügyeleti hatóság
A vállalkozásfejlesztésért felelős miniszter jár el piacfelügyeleti hatóságként: eljárásokat folytat, és közigazgatási bírságot szabhat ki. A piacfelügyeleti hatóság hatásköre a forgalomba hozott és a használatban lévő rendszerekre terjed ki.
Piacfelügyeleti
A hazai MI-felügyelet nem új szervezet, hanem két meglévő hatóság törvényben rögzített feladatmegosztása, amely a kockázati besorolás mentén szerveződik.
Mit jelent a két hatóságos MI-felügyelet?A MI-rendelet végrehajtása nem egyetlen zárt hivatalnál összpontosul, hanem a Nemzeti Akkreditáló Hatóságnál és a vállalkozásfejlesztésért felelős miniszternél: az első a nagy kockázatú MI-rendszerek megfelelőségértékelését végző szervezetek kijelöléséért és felügyeletéért felel, míg a második a piacfelügyeleti eljárásokért és a közigazgatási bírság kiszabásáért.
Ki mit felügyel az MI-rendeletben? A hatósági struktúra és a feladatok megosztása
Az első kérdés nem az, hogy „melyik hatóság az illetékes”, hanem az, hogy mi a rendszer kockázati besorolásaA magyar MI-felügyelet nem egy új szervezet, hanem két meglévő intézmény feladatmegosztása. A 2025. évi LXXV. törvény jelöli ki a Nemzeti Akkreditáló Hatóságot mint MI-bejelentő hatóságot és a vállalkozásfejlesztésért felelős minisztert mint piacfelügyeleti hatóságot. A kockázati besorolás dönti el, hogy melyik szerv melyik feladatot látja el, és hogy a felügyelet inkább előzetes akkreditálás vagy utólagos piacellenőrzés formájában érvényesül.
A hatósági struktúra két szinten működik, és a szabályok eltérnek. Az akkreditáló hatóság feladatai MI-felügyelet: a kijelölés és a piacfelügyelet kettős rendszere bejelentő hatóság a kijelölt szervezetektől függ, hiszen ők végzik a megfelelőségértékelést. A piacfelügyeleti hatóság pedig a már forgalomban lévő rendszereket vizsgálja, és szükség esetén közigazgatási bírságot szabhat ki. a feladatmegosztás az egyértelmű: a NAH felel a kijelölésért, a miniszter a piacfelügyeletért – ez a két lába a magyar MI-hatósági struktúrának.
A bejelentő hatósági feladatokat a NAH látja el a 2025. évi LXXV. törvény alapján, a piacfelügyeleti feladatokat pedig a vállalkozásfejlesztésért felelős miniszter végzi. V435Ca hatósági struktúra áttekintéséig V535C a 2025. évi LXXV. törvény szabályozza, amely a mesterséges intelligenciáról szóló európai uniós rendelet végrehajtásáról és a mesterséges intelligencia hatósági felügyeletéről rendelkezik. Ez a jogszabály jelöli ki a hazai hatósági struktúrát, és ruházza fel feladatokkal a két érintett szervet. A forrása az NJT-n érhető el.
A feladatmegosztás tisztázása azért az első lépés, mert ez dönti el, melyik hatóság jár el egy adott MI-rendszer ügyében. A nagy kockázatú rendszerek megfelelőségértékelő szervezeteit a Nemzeti Akkreditáló Hatóság (NAH) felügyeli, míg a piacon már forgalomban lévő rendszerekre a piacfelügyeleti hatóság hatásköre terjed ki. A két szerv párhuzamosan, egymást kiegészítve működik.
A feladatmegosztás tehát nem részletkérdés, hanem az első érdemi döntési pont. Meghatározza, hogy egy MI-rendszer forgalmazója, szolgáltatója vagy üzemeltetője melyik hatósággal áll kapcsolatban, és milyen eljárásra számíthat. Aki ezt nem ismeri, az a megfelelőségi és piacfelügyeleti előírások között könnyen rossz ajtón kopogtat.
A leggyakoribb félreértés
Sokan keresik „a magyar MI-hatóságot”, és meglepődnek, hogy ilyen szerv nem jött létre. A valódi kérdés az, hogy az adott MI-rendszer a kockázati besorolása alapján a NAH vagy a miniszter alá esik-e - a két hatóság egymástól jól elhatárolt, kiegészítő feladatkört lát el. a 2025. évi LXXV. törvényben kijelölt két szervnél nem egyetlen hatóság jött létre, hanem a meglévő szervezetrendszer oszlik meg a feladatokon, így a hazai MI-felügyelet nem új intézmény, hanem pontosan meghatározott munkamegosztás a Nemzeti Akkreditáló Hatóság és a vállalkozásfejlesztésért felelős miniszter irányítása alá tartozó szervezet között
Ebből következik, hogy a hazai MI-felügyelet nem önálló hatóság, hanem két meglévő szerv feladatmegosztása. A 2025. évi LXXV. törvény pontosan kijelöli: a Nemzeti Akkreditáló Hatóság (NAH) és a vállalkozásfejlesztésért felelős miniszter egymás mellett, párhuzamos hatáskörrel dolgozik. Aki ma MI-rendszert fejleszt vagy forgalmaz, annak mindkettőjükkel számolnia kell.
Miért nem jött létre új MI-hatóság?
A magyar szabályozás a meglévő hatósági struktúrára épít, és a 2025. évi LXXV. törvény ezt a munkamegosztást rögzíti a 2025. évi LXXV. törvény feladat-megosztása A felügyeleti rendszer alapja a feladatmegosztás, nem az új szervezeti modell. Aki egységes hatóságot keres, rossz feltevésből indul.
A két szerv hatásköre nem mosódik össze: a Nemzeti Akkreditáló Hatóság a kijelölésért felel, a V535Ca piacfelügyeleti hatóság az V435Cintézkedésért. Az előzetes tájékozódás ezekből indul, de a kötelező érvényű választ mindig a konkrét rendszer kockázati besorolása adja. Aki ezt a lépést kihagyja, felesleges eljárásnak néz elébe, és a megfelelőség-értékelés sem zárul le tisztességesen. A magyar szabály ezért nem egy hatóságot hozott létre, hanem a meglévőkre bízta a kockázati szinthez igazított felügyeletet.
Nemzeti Akkreditáló Hatóság
A szerv, amelyik a rendelet végrehajtását hazai szinten összefogja: a bejelentő hatóság és a piacfelügyeleti hatóság együtt alkotják a hazai MI-hatósági rendszert, és a kockázati besorolás is náluk dől el
NAH (bejelentő hatóság)
Az a szerv, amelyik a nagy kockázatú MI-rendszerek megfelelőségértékelését végző szervezeteket kijelöli és felügyeli: a NAH a magyar kijelölő hatóság, és ezzel a kockázati besorolás egyik kulcspontját tartja kézben
Bejelentő hatóság kijelölése
A hazai MI-felügyelet nem új hivatal, hanem két meglévő szerv gondosan tagolt feladatmegosztása. A 2025. évi LXXV. törvény rögzíti, melyik szerv mire kapott hatáskört, és ezzel egy letisztult, kiszámítható struktúrát ad a szereplőknek.
Ki felügyel mit?
A Nemzeti Akkreditáló Hatóság az MI-bejelentő hatóság, vagyis a nagy kockázatú MI-rendszerek megfelelőségértékelését végző szervezetek kijelöléséért és felügyeletéért felel. A vállalkozásfejlesztésért felelős miniszter a piacfelügyeleti hatóság, amely piacfelügyeleti eljárásokat folytat és közigazgatási bírságot szabhat ki.
Két hatóság, megosztott felügyelet
A magyar MI-felügyelet nem új szerv, hanem a meglévő hatóságok törvényben rögzített munkamegosztása. A 2025. évi LXXV. törvény a NAH-ot jelöli ki MI-bejelentő hatóságnak, a vállalkozásfejlesztésért felelős minisztert pedig piacfelügyeleti hatóságnak.
Két hatóság, egy feladat-megosztás a hazai MI-felügyeletben
ahol a hatáskörök elválnak
A legnagyobb csúszás oka nem egyetlen szerv, hanem a nem tisztázott felelősségHa a projekt a termék forgalmazásával vagy a megfelelőségi dokumentációval kezd, a hatósági struktúra utólag rákényszeríti a bejelentési és piacfelügyeleti lépéseket, és a kockázati besorolás felülírja az eredeti ütemezést
A második forrás a vállalkozásfejlesztési miniszter piacfelügyeleti.A kockázati besorolás nem a projekten múlik, hanem a rendszer rendeltetésén és hatáskörén. Aki a saját ütemtervében keresi a választ, könnyen melléfog.
A második - és gyakran figyelmen kívül hagyott - forrás a bejelentő hatósági kijelölésA nagy kockázatú MI-rendszerek megfelelőségértékelését végző szervezeteket a Nemzeti Akkreditáló Hatóság jelöli ki és felügyeli. Ez önálló, hosszabb eljárás, amelyet a projekt ütemtervében külön mérföldkőként kell kezelni. Aki a piacra lépés előtt nem számol vele, később fizeti meg az árát.
A két szerv párhuzamosságának tanulsága, hogy az idő nem a felügyeleti szervezeten múlik elsősorban, hanem a tervezésen. Aki előre végiggondolja a bejelentést és a piacra lépést, nem kerül sorba állásra a legrosszabb pillanatban.
Érdemes a két felügyeleti szálat együtt, egyetlen ütemtervben kezelni, nem elkülönítetten. A Nemzeti Akkreditáló Hatóság kijelölési eljárása és a vállalkozásfejlesztésért felelős miniszter által vezetett piacfelügyelet más-más szakaszt fed le, de ugyanarra a rendszerre épül. Aki ezt így kezeli, nem kell utólagos korrekcióra számítania.
A gyakorlati tanulság egyszerű: a felügyeleti szereposztás nem adminisztrációs részletkérdés, hanem a megfelelőség első lépése. Aki előre tudja, melyik hatósághoz fordul, az elkerüli a párhuzamos eljárások csapdáját.
Feladatmegosztás a két hatóság között
A NAH az MI-bejelentő hatóság, tehát a nagy kockázatú rendszereket értékelő szervezetek kijelölése és felügyelete hozzá tartozik. A vállalkozásfejlesztésért felelős miniszter a piacfelügyeleti hatóság, így a piacfelügyeleti eljárás és a közigazgatási bírság is nála van.
Bejelentés és piacfelügyelet viszonya
Két hatóság párhuzamos eljárása, eltérő ütemben – a piacfelügyeleti és az akkreditálási folyamat külön mérföldkő, amelyek egymásra várnak ugyan, de önállóan, független határidőkkel futnak.
Fordított sorrendű hatósági kijelölés
A NAH a kockázati besorolás felől indul: a nagy kockázatú MI-rendszerek megfelelőségértékelését végző szervezeteket jelöli ki, miközben a piacfelügyeleti hatóság később, a forgalmazás felől csatlakozik, és a szankcionálás feladata az övé.
Miért nem lehet egyetlen hatóságra bízni az MI-felügyeletet?
Az akkreditálás a rendszerkockázat beléptető kapuja, a piacfelügyelet pedig a forgalmazás valós idejű záloga – a kettő együtt ad felügyeleti rendszert. érdemes szánni az ügyintézésreHa a szervezet a megfelelőségértékelést és a piacra lépést egyszerre kezeli; a két hatóság párhuzamosan lép. A Nemzeti Akkreditáló Hatóság a nagy kockázatú MI-rendszereket értékelő szervezeteket jelöli ki és felügyeli, a vállalkozásfejlesztésért felelős miniszter pedig piacfelügyeleti eljárást folytat, és közigazgatási bírságot szabhat ki. Aki a két sávot nem hangolja össze, az adminisztrációs csúszással és szankcióval is számolhat.
Az akkreditációt a fejlesztés korai szakaszában kell indítani a piacra lépéssel párhuzamos sávként hogy mire a rendszer forgalomba kerül, addigra a megfelelőségértékelő szerv kijelölése és a piacfelügyeleti eljárásra való felkészülés is lezáruljon. A két hatóság együttműködésének kulcsa, hogy a bejelentés és a felügyelet egyszerre, azonos ütemben fusson a fejlesztéssel.
A bejelentéstől a piacra lépésig: ki mit tesz és mikor?
A kockázati besorolás nem a piacfelügyeletnél, hanem a Nem a piacfelügyeletnél dől el a besorolás NAH-nál dől el, a megfelelőségértékelő szervezetek kijelölésével. A rendszer besorolását ez a munka határozza meg, nem a későbbi piacellenőrzés.
A kockázati besorolás a NAH-nál születik meg. A piacfelügyelet csak ezután lép Két hatóság, egy rendszer – ki mit felügyel az MI-rendeletben A 2025. évi LXXV. törvény nem hoz létre új hivatalt: a meglévő hatóságok között osztja el az MI-rendeletből fakadó feladatokat. A Nemzeti Akkreditáló Hatóság az MI-bejelentő hatóság, a vállalkozásfejlesztésért felelős miniszter pedig a piacfelügyeleti hatóság. A két szerv párhuzamosan, egymást kiegészítve dolgozik, és együtt biztosítják a nagy kockázatú MI-rendszerek teljes hatósági lefedettségét a forgalmazástól a megfelelőségértékelésig.
Az akkreditáció végig a NAH hatáskörébenA Nemzeti Akkreditáló Hatóság mint MI-bejelentő hatóság a nagy kockázatú MI-rendszerek megfelelőségértékelését végző szervezetek kijelöléséért és felügyeletéért felel. Ez a feladat nem a piacfelügyeleti eljárások lezárása után indul, hanem azokkal együtt, a rendszer forgalomba hozatalától kezdve. Így a megfelelőségértékelő szervezet akkreditálása már a piaci megjelenéssel párhuzamosan, megelőző jelleggel biztosítja a nagy kockázatú rendszerek előírásoknak való megfelelését.
Összefoglalva: a hazai MI-felügyelet nem új hatóságot teremt, hanem a 2025. évi LXXV. törvénnyel a meglévőkre bízza a feladatokat. A Nemzeti Akkreditáló Hatóság az MI-bejelentő hatóság, amely a nagy kockázatú MI-rendszerek megfelelőségértékelését végző szervezeteket jelöli ki és felügyeli. A vállalkozásfejlesztésért felelős miniszter a piacfelügyeleti hatóság, amely piacfelügyeleti eljárásokat folytat és közigazgatási bírságot szabhat ki. A kockázati besorolás tehát nem egy új irodában dől el, hanem a NAH és a miniszter együttműködésében, az akkreditálás és a piacfelügyelet egymást kiegészítő rendszerében.
A felügyelet két lábon áll. Az egyik oldalon a Nemzeti Akkreditáló Hatóság (NAH) mint MI-bejelentő hatóság, a másikon a vállalkozásfejlesztésért felelős miniszter mint piacfelügyeleti hatóság dolgozik. A NAH a nagy kockázatú MI-rendszerek megfelelőségértékelését végző szervezetek kijelöléséért és felügyeletéért felel. A miniszter piacfelügyeleti eljárásokat folytat, és közigazgatási bírságot szabhat ki. A kockázati besorolás határozza meg, melyik szerv az illetékes egy adott rendszernél.
Hogyan oszlanak meg a feladatok?
A NAH a megfelelőségértékelő szervezetek oldalán áll, a piacfelügyeleti hatóság a piacon forgalmazott rendszereknél lép. A kockázati besorolás dönti el, melyik szerv jár el, és milyen eszközzel.
Két hatóság, két feladatkör
A NAH az MI-bejelentő hatóság, a nagy kockázatú MI-rendszereket megfelelőségértékelő szervezetek kijelöléséért és felügyeletéért felel. A vállalkozásfejlesztésért felelős miniszter a piacfelügyeleti hatóság: piacfelügyeleti eljárást folytat és közigazgatási bírságot szabhat ki.
Hol dől el egy rendszer kockázati besorolása
A kockázati besorolás nem a hatóságnál, hanem a rendszer tervezett felhasználásánál dől el. A NAH a megfelelőségértékelő szervezeteket felügyeli, a miniszter pedig a forgalomba hozott rendszereket ellenőrzi. A két szerv egymást kiegészítve működik.
Gyakori kérdések az engedélyezésről
„Mi a két hatóság szerepe a 2025. évi LXXV. törvényben?”
„A hazai MI-felügyelet nem egy új hivatal, hanem két meglévő szervezet feladatmegosztása: a Nemzeti Akkreditáló Hatóság az MI-bejelentő hatóság, a vállalkozásfejlesztésért felelős miniszter pedig a piacfelügyeleti hatóság. A kettő együtt hajtja végre az MI-rendeletet.”
„A lényege a munkamegosztás: a NAH a nagy kockázatú MI-rendszerek megfelelőségértékelését végző szervezeteket jelöli ki és felügyeli, míg a piacfelügyeleti hatóság piacfelügyeleti eljárásokat folytat és közigazgatási bírságot szabhat ki. A rendszer kockázati besorolása a NAH-oldalon dől el.”
„A NAH a szervezeti oldalt rendezi: a bejelentett szervezetek akkreditálása és felügyelete a nemzeti akkreditáló hatóság kezében van. A piacfelügyeleti hatóság a forgalomba hozott rendszereket ellenőrzi, és szankcionálhat.”
- Sáv
- 0,5–50 MW
- Indítás
- a SZÜF-ön
- Feltétel
- „intézményi feladatmegosztás”
„Melyik hatóság dönt a rendszer kockázati besorolásáról, és melyik a piaci szankciókról?”
A magyar MI-felügyelet nem új szervezet, hanem két meglévő hatóság feladatmegosztása, és a felügyeleti súlypont a rendszer kockázati besorolásánál dől el.
Aki nagy kockázatú MI-rendszert fejleszt vagy forgalmaz, annak a megfelelőség-értékelő szervezet kijelölése jelenti a kaput, mert ez a NAH hatásköre, és a piacfelügyeleti oldal csak ezután vizsgál.
A piacfelügyeleti eljárás ráadásul a hatóságtól függ, nem a fejlesztő tempójától, ezért a megfelelőségi előkészítéssel érdemes kezdeni.
- Első lépés
- kockázati besorolás
- Kockázat
- feladatmegosztás
- Átfutás
- a hatóságtól függ
Két hatóság, egy rendszer: ki mit felügyel az MI-rendeletben
A hazai MI-felügyelet nem új hatóság, hanem két meglévő szerv feladatmegosztása. A 2025. évi LXXV. törvény jelöli ki a szerepét, akik a rendszer kockázati besorolásától függően más-más feladatot látnak el.
A Nemzeti Akkreditáló Hatóság (NAH) az MI-bejelentő hatóság. Feladata a nagy kockázatú MI-rendszerek megfelelőségértékelését végző szervezetek kijelölése és felügyelete, nem maguknak a rendszereknek az eseti vizsgálata.
A vállalkozásfejlesztésért felelős miniszter a piacfelügyeleti hatóság. Ő folytatja a piacfelügyeleti eljárásokat, és szabhat ki közigazgatási bírságot, ha a forgalomba hozott MI-rendszer nem felel meg a jogszabályoknak.
- Két hatóság, egy rendszer
- Piacfelügyeleti hatóság
- Irányadó
- Hatósági struktúra
- Adatkör
- V535C / V435C
Melyik hatóság mit felügyel?
Az MI-rendelet végrehajtása nem egy új szerv felállításáról szól, hanem két meglévő intézmény feladatmegosztásáról. Az egyik a Nemzeti Akkreditáló Hatóság, a másik a vállalkozásfejlesztésért felelős miniszter irányítása alá tartozó szervezet. A kettő együtt alkot egységes rendszert.
A Nemzeti Akkreditáló Hatóság felel a nagy kockázatú MI-rendszerek megfelelőségértékelését végző szervezetek kijelöléséért és felügyeletéért, vagyis az MI-bejelentő hatóság szerepét tölti be. A miniszter által vezetett szerv a piacfelügyeleti hatóság: eljárásokat folytat, és közigazgatási bírságot szabhat ki.
A felosztás logikája így követhető nyomon: a NAH a rendszer minőségét a tanúsítók oldaláról biztosítja, míg a piacfelügyeleti hatóság a forgalomba hozott MI-rendszereket ellenőrzi. A kockázati besorolás a forgalmazó és az üzemeltető együttes felelőssége, de a besorolás helyességét utólag a piacfelügyeleti hatóság vizsgálhatja.
- Feladatmegosztás a gyakorlatban
- a 2025. évi LXXV. törvény.
- Idő forrása
- nemzeti akkreditáló hatóság és piacfelügyeleti.
- Gyorsítás
- előbb a jogszabály, aztán a.
Hogyan oszlanak meg a felügyeleti feladatok a két hatóság között?
A 2025. évi LXXV. törvény nem hoz létre új szervet, hanem két meglévő hatóság között osztja el a mesterséges intelligenciáról szóló európai uniós rendelet végrehajtását. A Nemzeti Akkreditáló Hatóság a bejelentő hatóság, a vállalkozásfejlesztésért felelős miniszter pedig a piacfelügyeleti hatóság.
A hatósági struktúra két lábon áll. A Nemzeti Akkreditáló Hatóság a nagy kockázatú MI-rendszerek megfelelőségértékelését végző szervezetek kijelöléséért és felügyeletéért felel. A vállalkozásfejlesztésért felelős miniszter a piacfelügyeleti hatóság, aki piacfelügyeleti eljárásokat folytat és közigazgatási bírságot szabhat ki. A két feladatkör élesen elkülönül, így a kockázati besorolás döntése egyértelműen kötődik az eljáró szervhez.
Az MI-rendelet nem teremt új hatóságot, hanem két meglévő szerv között osztja el a feladatokat. A bejelentő hatóság és a piacfelügyeleti hatóság párhuzamosan, egymást kiegészítve dolgozik, ezért a kockázati besorolás csak az egyikük döntése nyomán válik kötelező erővel.
- Mi ez
- MI-bejelentő hatóság
- Jelleg
- önálló, kijelölő
- Ütemezés
- párhuzamos sáv
Melyik szerv dönt a kockázati besorolásról?
A Nemzeti Akkreditáló Hatóság a nagy kockázatú MI-rendszereket megfelelőségértékelő szervezetek kijelöléséért és felügyeletéért felel, míg a vállalkozásfejlesztésért felelős miniszter piacfelügyeleti eljárást folytat és közigazgatási bírságot szabhat ki a 2025. évi LXXV. törvény alapján.
A hazai MI-felügyelet nem új hatóság, hanem két meglévő szerv pontosan leírt feladatmegosztása. A cikk végigvezeti, melyik szerv mit tesz, és hol dől el egy rendszer kockázati besorolása. Az alábbiakból kiderül, miért nem a nevek, hanem a feladatkörök számítanak.
A szabályozás forrása a 2025. évi LXXV. törvény, amely az uniós MI-rendelet hazai végrehajtását és a hatósági struktúrát rögzíti. A közzététel tájékozódásra való, kötelező érvényű jogértelmezésért mindig a hatóságokhoz vagy jogi szakemberhez kell fordulni.
- Forrás
- V435C / V535C
- Mire jó
- előszűrés
- Kötelező
- A feladat-megosztás logikája
Ki a két hatóság, és mit lát el?
A szabályozás egyértelmű munkamegosztást ad: az egyik szerv a megfelelőségértékelő szervezeteket, a másik a piaci. igazolt (jogszabályból levezethető), a két hatóság tevékenysége így nem mosódik össze. közepes A hazai MI-felügyelet nem új hivatal, hanem két meglévő szerv feladatmegosztása, így a hangsúly a koordináción van a hatóságok. a 2025. évi LXXV. törvény szerinti kijelölés és a piacfelügyelet párhuzamos működésének vizsgálatából kiindulva
| Állítás | Konfidencia |
|---|---|
| A kockázati besorolás három szintje: tiltott, magas kockázatú és korlátozott, a hatósági fellépés ezekhez igazodik | igazolt |
| A NAH a nagy kockázatú MI-rendszerek megfelelőségértékelő szervezeteit jelöli ki és felügyeli, a piacfelügyeleti hatóság az eljárásokat futtatja | igazolt |
| A kockázati besorolás nem utólagos minősítés, hanem a rendszer forgalomba hozatala előtt tisztázandó kötelezettség-rendszer | igazolt |
| A hazai MI-felügyelet nem új hatóság, hanem két meglévő szerv közötti munkamegosztás a 2025. évi LXXV. törvény alapján. | igazolt |
| A Nemzeti Akkreditáló Hatóság (NAH) az MI-bejelentő hatóság, és a megfelelőségértékelő szervezetek kijelöléséért felel. | igazolt |
| A vállalkozásfejlesztésért felelős miniszter a piacfelügyeleti hatóság, amely eljárásokat indíthat és bírságot szabhat ki. | igazolt |
| A két szerv útja egymástól eltérő: a NAH a kijelölésnél, a miniszter a piacfelügyeletnél lép be a folyamatba. | igazolt |
| A rendszer kockázati besorolása dönti el, melyik hatóság az illetékes, és melyik eljárás indul az adott MI-terméknél. | igazolt |
| Az egyes lépések pontos átfutási ideje az adott ügy és szerv eljárásrendjétől függ, ezért előre nem rögzíthető. | közepes |
| A piacfelügyeleti bírság mértékét és pontos határidőket nem közöljük | nem közöljük |
Kulcs-megállapítások
- 01
A hatósági felügyelet megszervezése a projekt gerincea kockázati besorolástól a kijelölt szervig terjedő, egymásra épülő feladatlánc, amelyre minden hazai MI-rendszer bevezetése ráépül.
- 02
Két hatóság, egymásra épülő feladatkör akkreditálás és piacfelügyelet és a két szerv hatásköre nem mosható össze.
- 03
A kockázati besorolásnál dől el, hogy melyik hatóság az illetékes. MI-bejelentő hatóság a kijelölt szervezetektől függ, és a forgalomba hozatal előtt kell rendezni.
- 04
Az piacfelügyeleti hatóság A NAH az MI-bejelentő hatóság: a nagy kockázatú MI-rendszerek megfelelőségértékelését végző szervezeteket jelöli ki, és e szervezetek felügyeletét látja el.
- 05
A nagy kockázatú MI-rendszerek.Nemzeti Akkreditáló Hatóság (NAH)felel, míg a forgalmazás és a piacfelügyelet a vállalkozásfejlesztésért felelős miniszter hatáskörébe tartozik.
- 06
Az akkreditálás és kijelölés párhuzamosan induló, korai folyamat – a megfelelőségértékelő szervezet kijelölése nem húzható a piacra lépésig.
- 07
A késedelem nem a felügyelő hatóságokon, hanem a megfelelőségértékelésen múlik. A felügyeleti hatóságok kiosztásanem két új intézmény, hanem két meglévő szerv pontosan lehatárolt feladatköre.
Források és hivatkozási alap
- 2025. évi LXXV. törvény A kijelölés és a piacfelügyelet elkülönül: a NAH a bejelentő hatóság, a vállalkozásfejlesztésért felelős miniszter a piacfelügyeleti hatóság.
- NAH – a nagy kockázatú MI-rendszerek megfelelőségértékelő szervezetei Két eltérő eszköztár, de egy rendszer: a NAH a kijelölés és akkreditálás oldaláról biztosítja, hogy a megfelelőségértékelést végző szervezetek alkalmasak legyenek.
- Az MI-felügyelet hazai struktúrája A magyar szabályozás nem hoz létre új hatóságot: a felügyelet két meglévő szerv között oszlik el, és a kockázati besorolás dönti el, melyikük jár el az adott rendszernél.
- 2025. évi LXXV. törvény A mesterséges intelligenciáról szóló európai uniós rendelet végrehajtásának és a hatósági felügyeletnek a hazai keretrendszere.
Kapcsolódó cikkek a tudástárból
14 kapcsolódó szabály
Fülöp Henrik intézményvezető, főtanácsadó. Felnőttképzés, informatika és mesterséges intelligencia; Pécs, Baranya, Dél-Dunántúl.