CSRD 2026kkv és mesterséges intelligencia: hogyan tovább?
A kis- és középvállalkozások azok, amelyek a magyar gazdaság gerincét adják, és éppen ők maradhatnak le a mesterséges intelligencia alkalmazásában, ha nem lépnek még ebben a negyedévben. A Magyarország Mesterséges Intelligencia Stratégiája a 2025–2030 közötti időszakra három pillérre épül: MI a társadalomért, MI a technológiáért, valamint MI az üzletért. Szabados Richárd, a kis- és középvállalkozások fejlesztéséért és technológiáért felelős államtitkár szerint a kkv-k számára nem technológiai kérdésről van szó, hanem versenyképességi döntésről. A stratégia konkrét eszközt is kínál: KKV transzformációs projektek, IPCEI-pályázatok, valamint a GINOP Plusz és a DIMOP Plusz forrásai. Ezekhez a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara, vagyis az MKIK, illetve az MI Koalíció szakmai hátteret ad. A 2030-ig szóló terv nem új keletű, hiszen a Magyar Mikro-, Kis- és Középvállalkozások Megerősítésének Stratégiája már korábban is rámutatott, hogy a kkv-szektor termelékenysége lemaradásban van. Az (EU) 2024/1689 rendelet uniós szinten is megerősíti, hogy a mesterséges intelligencia bevezetése nem halasztható. Mit jelent ez egy cégvezetőnek? Először: tisztázni kell, hogy a saját folyamatok közül melyik ismétlődő, szabályalapú és adatokkal alátámasztott – ez az MI első terepe. Másodszor: fel kell mérni, hogy a cég rendelkezik-e a szükséges adatminőséggel, hozzáféréssel és szervezeti tudással, nemcsak a technológiához, hanem az alkalmazáshoz is. Harmadszor: célszerű élni az államilag támogatott programokkal, mert ezek csökkentik a bevezetés kockázatát. Negyedszer: érdemes az MKIK és az MI Koalíció rendezvényein tájékozódni, mert ott valós vállalati tapasztalatok hangzanak el. A mesterséges intelligencia a kkv-k számára nem divat, hanem működési kérdés: aki nem kezdi el most, az a következő években nemcsak versenyhátrányt halmoz fel, hanem a stratégia által kínált forrásokat is elveszíti.
A kkv és a mesterséges intelligencia kapcsolatában nem halogatható tovább a döntés: a Magyarország Mesterséges Intelligencia Stratégiája 2025–2030 között a „MI az üzletért” pillérben a mikro-, kis- és középvállalkozások technológiai felzárkózását nevezi meg kiemelt célként, és ehhez – az MKIK-val, valamint az MI Koalícióval közösen – célzott pénzügyi eszközöket rendel, köztük a GINOP Plusz és a DIMOP Plusz programokat, valamint az IPCEI keretében megvalósuló KKV transzformációs projekteket. A kérdés ma már nem az, hogy mire jó a mesterséges intelligencia, hanem az, hogy egy cégvezető hogyan illeszti be a saját üzleti folyamataiba a következő negyedévben. Ez a beillesztés három ponton dől el. Az első a jogosultság: a GINOP Plusz és a DIMOP Plusz felhívásai eltérő méret- és régióhatárokkal dolgoznak, ezért egy cégnek először azt kell tisztáznia, melyik konstrukció nyitott felé egyáltalán. A második az időzítés: a kkv-transzformációs pályázatok 2026-tól már az MI-felhasználást is értékelik, vagyis a korábban indított fejlesztés nemcsak tapasztalatot, hanem előnyt is jelent a következő fordulóban. A harmadik a bizonyíthatóság: az (EU) 2024/1689 rendelet a küszöb alatti cégekre nem ró beszámolási kötelezettséget, a vevői kérdőívek, a banki adatlapok és a beszállítói szerződések viszont már ma is rákérdeznek az MI-használatra – ezekre dokumentált válasz kell, nem szóbeli megnyugtatás. Érdemes külön kezelni a jogi és az üzleti kényszert: jogilag egy kisebb kkv többnyire ráér, üzletileg viszont az a cég kerül hátrányba, amelyik a partneri kérdőívre nem tud mit írni. Az MKIK és az MI Koalíció rendezvényein ezért nem az elvi bevezetésről, hanem konkrét vállalati esetekről érdemes tájékozódni. A stratégia 2030-ig lépcsőket jelöl ki, és aki a „ráérünk” olvasatot választja, az nemcsak a forrásokat veszíti el, hanem azt a felkészülési időt is, amit a mostani ciklus még megenged.
Magyarország Mesterséges Intelligencia Stratégiája a 2025–2030 időszakra szól, és a mikro-, kis- és középvállalkozásokat kiemelt célcsoportként kezeli. Az „MI az üzletért" pillér kkv-transzformációs forrásokat, tudásátadást és technológiai felzárkózást céloz. A keret a Szabados Richárd, kis- és középvállalkozások fejlesztéséért és technológiáért felelős államtitkár által koordinált munka során kapcsolódik a Magyar Mikro-, Kis- és Középvállalkozások Megerősítésének Stratégiájához.
A cégvezetőnek a következő negyedévben három konkrét lépést érdemes megtennie: felmérni a saját MI-érettséget, bekapcsolódni az MKIK és az MI Koalíció szakmai programjaiba, valamint figyelni a GINOP Plusz, DIMOP Plusz és az IPCEI felhívásokat. Az MI-rendelet, vagyis az (EU) 2024/1689 2030-ra szóló átmeneti kötelezettségeit is érdemes most betervezni.
- Jogszabály
- Magyarország Mesterséges Intelligencia Stratégiája, 2025–2030
- Új küszöb
- mikro-, kis- és középvállalkozások – MI a technológiáért, MI a.
- ESRS-csomag
- A kkv-k bevonása a 2025–2030 közötti időszak egyik legfontosabb versenyképességi feltétele.
- MI a gyakorlatban
- A magyar MI-stratégia 2025–2030-as időszaka a kkv-kra is kiterjed, de a tényleges támogatási ütemezés egyelőre nyitott
- Pénzügyi ösztönzők bővülése
- A GINOP Plusz és a DIMOP Plusz keretében KKV transzformációs projektek indulnak, az IPCEI-vonalak is megnyílhatnak [ELLENŐRIZENDŐ]
- CSDDD
- Az MI Koalíció és az MKIK a mikro-, kis- és középvállalkozások MI-bevezetését közös programokkal segíti 2030-ig
Mit mond a kkv-knak a Magyarország Mesterséges Intelligencia Stratégiája
A 2025-2030 közötti időszakra szóló Magyarország Mesterséges Intelligencia Stratégiája három pillérre épül: „MI a társadalomért", „MI a technológiáért" és „MI az üzletért". Az „MI az üzletért" pillér a mikro-, kis- és középvállalkozások versenyképességét helyezi a középpontba. A dokumentum a hazai vállalati szektor gyors technológiai felzárkózását jelöli meg célként, és ezt a Magyar Mikro-, Kis- és Középvállalkozások Megerősítésének Stratégiájával összehangoltan kezeli. Az „MI a technológiáért" pillér a kutatás-fejlesztési ökoszisztémát erősíti, míg az „MI a társadalomért" a tudás terjesztését és a bizalom építését. A kkv-k számára ez azért lényeges, mert a stratégia a mesterséges intelligencia alkalmazását a mindennapi üzleti folyamatokba is be kívánja vezetni.
A források oldalán az „MI az üzletért" pillér a KKV transzformációs projektekre, a GINOP Plusz és DIMOP Plusz programokra, valamint az IPCEI kezdeményezésekre épít. Ezek célzottan a mikro-, kis- és középvállalkozások digitális érettségét emelik, és a mesterséges intelligencia bevezetését konkrét fejlesztési pályákhoz kötik. Az (EU) 2024/1689 rendelet, közismertebb nevén az MI-rendelet, a stratégiával párhuzamosan határozza meg a felelős alkalmazás kereteit. A kkv-k így egyszerre kapnak forrást, szabályozási kiszámíthatóságot és iparági partnerséget a felzárkózáshoz. A koordinációban az MKIK és az MI Koalíció is szerepet vállal.
A stratégia megvalósítását 2030-ig ütemezi. A kkv-knak szóló lépések 2025-ben indulnak, és a hangsúly a tudásmegosztáson, a pilot programokon, valamint a konkrét üzleti hasznok kimutatásán van. Az „MI a társadalomért" pillér ehhez közérthető tájékoztató anyagokat, képzéseket és konzultációs csatornákat kínál. Az „MI a technológiáért" pedig az ipari kutatóhelyek és a vállalatok közötti együttműködést erősíti. Így a kkv-k nem elszigetelten, hanem egy tudatos ökoszisztéma részeként kapcsolódhatnak be a mesterséges intelligencia alkalmazásába. A 2030-as határidő egyben mérföldkő is a hazai versenyképesség erősítésében.
A stratégia üzenete a kkv-knak világos: a mesterséges intelligencia alkalmazása nem halasztható tovább. Aki 2025-ben elindul, az a GINOP Plusz, DIMOP Plusz és KKV transzformációs projektek forrásaiból építkezhet. Aki 2030-ig vár, az a versenytársak mögött marad, és az MI-rendelet (EU) 2024/1689 kötelező előírásait is utólag, kényszerből vezeti be. A felzárkózás mostantól nem technológiai kérdés, hanem üzleti döntés.
1. Mit üzen a stratégia a kkv-knak
Magyarország Mesterséges Intelligencia Stratégiája 2025–2030 három pillérre épül: MI a társadalomért, MI a technológiáért, MI az üzletért. Az üzleti pillér kifejezetten a mikro-, kis- és középvállalkozások versenyképességét célozza. Szabados Richárd, a kis- és középvállalkozások fejlesztéséért és technológiáért felelős államtitkár hangsúlyozza, hogy a kkv-szektor nem maradhat ki az MI-alapú átalakulásból.
A stratégia a KKV transzformációs projektek, az IPCEI, a GINOP Plusz és a DIMOP Plusz forrásait az MI bevezetéséhez is hozzárendeli. Az MKIK-kal és az MI Koalícióval együttműködésben vállalkozásbarát pilotprogramok indulnak. A 2030-ig terjedő ciklusban kiemelt figyelmet kap a Magyar Mikro-, Kis- és Középvállalkozások Megerősítésének Stratégiája, amely az MI-alapú digitális fejlesztéseket is támogatja. Az (EU) 2024/1689 rendelet egységes keretet ad a belső szabályozás kialakításához.
A stratégia nem ad felmentést a felkészülés alól. Aki most nem kezdi el a saját adat- és folyamattérképét, a 2030-as határidőhöz közeledve már nemcsak a pályázatokból, hanem a partnerek elvárásaiból is kimarad. Az MI-bevezetés nem külön projekt, hanem a mindennapi működés része: az adminisztráció csökkentése, az ügyfélszolgálat gyorsítása, a készlet-előrejelzés pontosítása. Ezeket a lépéseket a cégvezetők önállóan, külső tanácsadó bevonásával is meg tudják tenni a következő negyedévben.
A kkv-k felzárkózása a magyar MI-politika legérzékenyebb pontja. A Magyarország Mesterséges Intelligencia Stratégiája a 2025–2030 közötti időszakot átfogó ciklusban az „MI az üzletért" pillér alá sorolja a vállalati alkalmazásokat, és hangsúlyosan nevesíti a mikro-, kis- és középvállalkozásokat. A cél nem kevesebb, mint 2030-ra a kkv-szektor digitális érettségének érezhető javítása, a technológia mindennapi üzleti gyakorlattá válása.
A cégvezetők előtt most két kérdés áll. Az első: „Hogyan illeszkedjem a hazai stratégiához?" Az „MI a társadalomért", az „MI a technológiáért" és az „MI az üzletért" pillérek a KKV transzformációs projekteken, az IPCEI programokon, a GINOP Plusz és DIMOP Plusz forrásokon, valamint az MKIK és az MI Koalíció partnerségén keresztül kézzelfogható támogatást ígérnek.
| Hullám | Érintett célcsoport | Stratégiai ciklus |
|---|---|---|
| Wave 1 | Mikro-, kis- és középvállalkozások | 2025–2030 közötti stratégiai időszak |
| Wave 2 | Magyarország Mesterséges Intelligencia Stratégiája | 2025–2030: MI az üzletért pillér |
| Wave 3 | Mikro-, kis- és középvállalkozások | KKV transzformációs projektek és források |
| Wave 4 | Államtitkári kiindulópont | kötelezettség nélkül, de beszállítói elvárással |
A cikk téziseA magyar MI-stratégia a kkv-knak nem távoli jövő, hanem 2025–2030 közötti cselekvési terv, és a cégvezetőknek a következő negyedévben kell lépniük.
3. Miért nem várhat tovább egy kkv – az MI-stratégia üzleti üzenete
A Magyarország Mesterséges Intelligencia Stratégiája 2025–2030 között három pilléren dolgozik: MI a társadalomért, MI a technológiáért és MI az üzletért. A kkv-k szempontjából ez utóbbi a legérzésebb, mert a mikro-, kis- és középvállalkozások technológiai felzárkózása a versenyképesség záloga. Szabados Richárd, a kkv-k fejlesztéséért és technológiáért felelős államtitkár ismételten hangsúlyozta: a stratégia célja, hogy a mesterséges intelligencia ne csak a nagyvállalatok kiváltsága legyen. A Magyar Mikro-, Kis- és Középvállalkozások Megerősítésének Stratégiája ehhez illeszkedve jelöli ki a kkv-k technológiai modernizációját, a digitális és zöld átállással együtt. A kkv-k számára a kulcskérdés nem az, hogy lesz-e MI, hanem hogy mikor és milyen ütemben kapcsolódnak be.
A források oldala ismét egyértelmű. A GINOP Plusz és a DIMOP Plusz programok a kkv-k digitális felzárkózását támogatják, míg a KKV transzformációs projektek célzottan a technológiai megújulást szolgálják. Az IPCEI-pályázatok a határon átnyúló, nagy hozzáadott értékű MI-projekteknek adnak keretet. Az MI Koalíció szakmai fóruma, az MKIK vállalkozói hangja és a brüsszeli (EU) 2024/1689 szabályrendszer együttesen rajzolják ki azt a környezetet, amelyben a kkv 2030-ra versenyképes maradhat. Ezt az iránytűt nem érdemes a falra kitenni – a cégvezető asztalán van a helye, ahol a 2025–2030-as stratégia üzleti cselekvéssé válik.
A második hullám a szabályozásban: az (EU) 2024/1689 rendelet horizontális MI-szabályrendszere, amely a mesterséges intelligencia rendszerek kockázati alapú besorolását, az átláthatóságot és az emberi felügyeletet írja elő. A kkv-knak is fel kell készülniük, hiszen ügyfeleik, partnereik MI-megoldásokat vásárolnak és építenek be, így a megfelelési láncba ők is bekapcsolódnak. [ELLENŐRIZENDŐ]
A vevői és banki nyomás konkrét formát ölt: a nagyvállalatok beszállítói kérdőíveket küldenek az adatkezelésről, a modell-átláthatóságról és a kockázatkezelésről, a pénzintézeteknél pedig megjelennek az MI-kockázati tényezők a hitelbírálatban. Aki nem tud válaszolni, az a beszállítói listáról és a finanszírozási lehetőségekből is kimaradhat.
Összefoglalva: az (EU) 2024/1689 horizontális szabályrendszere a teljes értékláncra kiterjed, a nagyvállalati MI-beszerzési feltételek a kkv-kat is elérik, és a banki MI-kockázati kérdőívek a finanszírozás feltételévé válnak.
4. Mit mond a stratégia a kkv-knak
A Magyarország Mesterséges Intelligencia Stratégiája 2025–2030 három pillérre épül: MI a társadalomért, MI a technológiáért, MI az üzletért. A harmadik pillér szól a mikro-, kis- és középvállalkozásokról, és itt kapcsolódik össze a Magyar Mikro-, Kis- és Középvállalkozások Megerősítésének Stratégiájával. A kkv-k fejlesztéséért és technológiáért felelős államtitkár, Szabados Richárd a KKV transzformációs projektek mentén jelölte ki a fő beavatkozási pontokat. Ezek finanszírozásában a GINOP Plusz és a DIMOP Plusz pályázatok mellett az IPCEI-programok is megnyílnak a kisebb szereplők előtt. A szakmai hátteret az MKIK és az MI Koalíció biztosítja, a jogi keretet pedig az (EU) 2024/1689 rendelet rögzíti. A 2030-as céldátumig a kkv-knak aktívan kell bekapcsolódniuk, különben a digitális szakadék menthetetlenné válik.
A kkv-k helyzete a Magyarország Mesterserséges Intelligencia Stratégiájában – 2025–2030 – több ponton is hangsúlyos. A dokumentum három fő pillér mentén szervezi a beavatkozásokat: „MI a társadalomért", „MI a technológiáért" és „MI az üzletért". Az utóbbi pillér kifejezetten a mikro-, kis- és középvállalkozások versenyképességét célozza, és a 2030-ig szóló időtávban pénzügyi kereteket is rendel a felzárkózáshoz. A döntéshozói szándék világos: a kkv-szektor nem maradhat ki az MI-alapú gazdaságból, és ehhez kézzelfogható programok kapcsolódnak.
Az „MI az üzletért" pillér a Magyarország Mesterséges Intelligencia Stratégiájának talán leginkább cégvezetői fókuszú eleme. A benne megfogalmazott célok a technológiaorientált fejlesztéseket összekötik a vállalati működés mindennapjaival, és a 2025–2030 közötti időszakra szólóan jelölnek ki mérföldköveket. A stratégiaalkotók a kkv-két nem kísérleti alanynak, hanem a gazdaság gerincének tekintik, ezért a programok a gyakorlati bevezetést, a képzést és a finanszírozást egyaránt érintik. Mindez összhangban áll a Magyar Mikro-, Kis- és Középvállalkozások Megerősítésének Stratégiájával is.
A gyakorlati hatás: a KKV transzformációs projektek olyan komplex felzárkóztatást kínálnak, amelyben a mesterséges intelligencia nem öncél, hanem konkrét üzleti problémákra adott válasz. A finanszírozási oldalon a GINOP Plusz és a DIMOP Plusz pályázatok jelentenek hozzáférhető csatornát, míg a nagyvállalati együttműködésekben az IPCEI-program keretei nyújtanak további lehetőséget. A koordinációért a szakpolitika oldaláról a Szabados Richárd, kis- és középvállalkozások fejlesztéséért és technológiáért felelős államtitkár által irányított terület felel.
Az intézményi háttér sem elhanyagolható: az MKIK és az MI Koalíció együttműködése biztosítja, hogy a stratégia a kkv-k valós igényeihez igazodjon. Az MI Koalíció szakmai műhelyei, az MKIK kamarai hálózata és a szakképzési partnerek közösen dolgoznak azon, hogy a technológia ne csak a nagyvállalatok privilégiuma legyen. Az uniós keretekhez való illeszkedést az (EU) 2024/1689 számú rendelet adja, amely a megbízható mesterségesintelligencia-fejlesztés közös szabályait rögzíti, és amelyet a magyar kkv-knek is érdemes figyelembe venniük.
4. A kkv cégvezető négylépcsős cselekvési terve a következő negyedévre
Magyarország Mesterséges Intelligencia Stratégiája a 2025–2030 közötti időszakra jelöli ki a hazai MI-fejlesztés irányát, és három pillérre épül: MI a társadalomért, MI a technológiáért, valamint MI az üzletért. A dokumentum a mikro-, kis- és középvállalkozások technológiai felzárkózását kiemelt feladatként kezeli, és a kkv-k digitális transzformációját a nemzeti versenyképesség egyik alapfeltételeként jelöli meg. A végrehajtásért a kis- és középvállalkozások fejlesztéséért és technológiáért felelős államtitkár, Szabados Richárd felel.
A stratégia nem kutatási program, hanem beavatkozási terv: a kormány konkrét eszközökkel - KKV transzformációs projektek, IPCEI-programok, valamint a GINOP Plusz és DIMOP Plusz pályázati konstrukciók - igyekszik a vállalkozásokhoz eljuttatni a mesterségesintelligencia-alapú megoldásokat. Az MI az üzletért pillér a hazai vállalkozások termelékenységét, adatvezérelt döntéshozatalát és piacra jutását célozza, nem csupán a nagyvállalatok, hanem a kkv-szektor szintjén is.
A stratégia végrehajtásában a szakpolitikai szereplők - a tárca, az MKIK és az MI Koalíció - együttműködnek a kkv-kkal. A 2030-ig szóló célrendszer a mesterséges intelligencia üzleti alkalmazásának széles körű elterjesztését tűzte ki, összhangban a Magyar Mikro-, Kis- és Középvállalkozások Megerősítésének Stratégiájával. Az uniós keretet az (EU) 2024/1689 rendelet adja, amely a megbízható mesterségesintelligencia-rendszerek közös szabályait rögzíti.
A kkv-szektor számára a mesterséges intelligencia alkalmazása ma már nem technológiai, hanem stratégiai kérdés. Azok a vállalkozások, amelyek a következő negyedévben nem kezdik el feltérképezni saját adataikat, folyamataikat és a rendelkezésre álló állami forrásokat, lemaradnak a beszállítói versenyben. A stratégia egyértelmű üzenete: a mesterséges intelligencia üzleti hasznosítása a kkv-knál nem halasztható tovább, mert a források és a szabályozási környezet is ehhez igazodik.
Az MI az üzletért pillér végrehajtásának súlypontja a 2025–2030 közötti időszakra esik. A kormány a kkv-szektor digitális felzárkózását a Magyar Mikro-, Kis- és Középvállalkozások Megerősítésének Stratégiájával összehangolva tervezi, a végrehajtásban az MKIK és az MI Koalíció szakmai partnerségével. A cégvezetőknek érdemes a saját iparágukra szabott támogatási lehetőségeket és az (EU) 2024/1689 szerinti kötelezettségeket egyaránt figyelembe venniük.
5. Lépések a következő negyedévre – cégvezetői akcióterv
Az első fázis a helyzetértékelés. Érdemes számba venni, hogy a vállalkozás jelenleg hol tart a digitalizációban, milyen adatok állnak rendelkezésre, és mely folyamatok igényelnének automatizálást. A Magyarország Mesterséges Intelligencia Stratégiájának „MI az üzletért” pillére ehhez jelöli ki a keretet, a Szabados Richárd – kis- és középvállalkozások fejlesztéséért és technológiáért felelős államtitkár irányítása alatt futó KKV transzformációs projektek pedig mérhető kiindulópontot adnak.
A második fázis a forrástervezés. Meg kell vizsgálni, hogy a cég mely pályázatokra jogosult: az IPCEI, a GINOP Plusz és a DIMOP Plusz keretei jellem célzottan a technológiai korszerűsítést. Az MKIK és az MI Koalíció konzultációs fórumként segíti a pályázati irányok értelmezését, és összekapcsolja a vállalkozásokat a hazai MI-szolgáltatókkal, így a forráslehetőség és a szakmai partner egyszerre érhető el.
A harmadik fázis a stratégiai beágyazás. Az „MI a társadalomért” és az „MI a technológiáért” pillérek összhangba hozzák a vállalati lépéseket a 2030-ig szóló nemzeti és uniós szabályozással, ideértve az (EU) 2024/1689 rendeletet. A mikro-, kis- és középvállalkozások Megerősítésének Stratégiája pedig a finanszírozási és tudásbeli hiányok csökkentéséhez ad követendő pályát, amelyet érdemes a saját üzleti tervbe is beépíteni.
A cselekvési szakasz lezárása a belső MI-kompetencia megerősítéséről szól. A csapat kapjon felhatalmazást arra, hogy az üzleti folyamatokba épített mesterségesintelligencia-megoldásokat mérje, dokumentálja és fejlessze. A cégvezető negyedévente személyesen tekintse át az MI-kezdeményezések eredményét, és döntsön a skálázásról. A felkészüléshez használható a Magyarország Mesterséges Intelligencia Stratégiája 2025–2030 MI az üzletért pillér, valamint az MKIK és az MI Koalíció által gondozott tudásbázis.
A KKV-k számára elérhető MI-beruházás költsége ma már nem luxus. A GINOP Plusz és DIMOP Plusz pályázatok, valamint az IPCEI-projektek keretében mikro-, kis- és középvállalkozások is forráshoz juthatnak. A cégvezető akkor jár el helyesen, ha a költséget nem egyszeri kiadásként, hanem termelékenységi befektetésként kezeli. A megtérülés méréséhez a Magyar Mikro-, Kis- és Középvállalkozások Megerősítésének Stratégiája is támpontot ad a versenyképességi mutatókról.
| Fázis | Időablak | A cég profilja |
|---|---|---|
| Q1–Q2 2026 | Helyzetkép felállítása | Helyzetkép és felkészültségi szint felmérése |
| Q2–Q3 2026 | Stratégiai prioritások és célok. | Erőforrások és MI-források összerendezése |
| Q3–Q4 2026 | Adat- és. | Pilot-projekt indítása és az első mérési pontok kijelölése |
| Q4 2026 – Q1 2027 | Belső felkészítés és kollégák. | Belső kontroll és szakpolitikai illeszkedés |
7. Teendők most – a kkv döntéshozói checklistje
A következő negyedév azonnali teendői a szabályozási, üzleti és finanszírozási dimenziót egyaránt lefedik. Az első lépés a Magyarország Mesterséges Intelligencia Stratégiájának átolvasása, kiemelten az „MI az üzletért" pillér, és a kkv-fejlesztési források feltérképezése. A második lépés a GINOP Plusz és a DIMOP Plusz aktuális pályázati kiírásainak szűrése, hogy a cég profiljához illeszkedő MI-fejlesztési projekt indulhasson. A harmadik lépés a Magyar Mikro-, Kis- és Középvállalkozások Megerősítésének Stratégiájával való összehangolás, a KKV transzformációs projektek és az IPCEI lehetőségek figyelembevételével. A negyedik lépés az MKIK és az MI Koalíció kapcsolódó programjaiba való bekapcsolódás.
Második lépés: a vállalati folyamatok feltérképezése és az MI-használati igények rangsorolása. A vezető egy fél napos műhelymunka keretében azonosítsa azokat az üzleti folyamatokat, ahol az MI mérhető hatékonyságjavulást vagy új bevételi lehetőséget hozhat. Az ügyfélkezelés, a készlettervezés, a számlázás és a belső tudásmegosztás jellemzően jó kiindulópont. A kiválasztott területekhez rendeljön felelőst, határidőt és elvárt üzleti mutatót, hogy 2025–2030 során nyomon követhető legyen a fejlődés.
Harmadik lépés: a finanszírozási források egyeztetése a cég terveivel. A GINOP Plusz és a DIMOP Plusz keretében elérhető vissza nem térítendő és kombinált támogatások eltérő célokat szolgálnak, ezért érdemes a pályázati kiírásokat a saját MI-projekthez igazítani. Az IPCEI-program az európai értékláncba való bekapcsolódás lehetőségét kínálja. Az MKIK és az MI Koalíció szakmai fórumain a cégvezető konkrét kérdésekre kaphat választ, és partnerekre is lelhet.
Negyedik lépés: a belső MI-csapat és adatarchitektúra kiépítésének megkezdése. Aki 2025–2030 között nem jelöl ki belső felelőst, és nem teremti meg az adatok egységes kezelésének alapjait, az lemarad a támogatási ciklusokról. A csapat kezdetben egy projektvezetőből és egy-két üzleti szakértőből álljon, kiegészítve külső tanácsadóval. Az adatarchitektúra az (EU) 2024/1689 szerinti nyilvántartási és átláthatósági követelményekre is felkészít, így a kkv a későbbi auditokra is időben felkészülhet.
Ötödik lépés: a hazai végrehajtás figyelemmel kísérése. Az EU mesterségesintelligencia-rendelete, az (EU) 2024/1689 hazai átültetése 2025–2030 között zajlik, a kkv-kra vonatkozó kötelezettségek ütemezését érdemes negyedévente átnézni.
Kulcs-megállapítások
- 01
A kkv-k MI-felzárkózását célzó keret: a Magyarország Mesterséges Intelligencia Stratégiája (2025–2030) három pilléren – MI a társadalomért, MI a technológiáért, MI az üzletért – keresztül jelöli ki az.
- 02
Az MI Koalíció és a MKIK közreműködésével futó KKV transzformációs projektek a mikro-, kis- és középvállalkozások technológiai érettségét fejlesztik – a finanszírozás GINOP Plusz és DIMOP Plusz.
- 03
Szabados Richárd, a kis- és középvállalkozások fejlesztéséért és technológiáért felelős államtitkár jelezte: a MI-stratégia a Magyar Mikro-, Kis- és Középvállalkozások Megerősítésének Stratégiájával összhangban 2030-ig.
- 04
A Nemzeti AI Stratégia 2025 és 2030 között jelöli ki a kereteket, a kkv-szektor végrehajtási szabályai azonban egyelőre [ELLENŐRIZENDŐ] – a bizonytalanság nem mentség a várakozásra.
- 05
Az MI Koalíció ajánlásai 2030-ig határoznak meg lépcsőket, és a kkv-transzformációs pályázatok 2026-ban már az MI-felhasználást is értékelik.
- 06
A „ráérünk" olvasat 2030-ban visszaüt – a GINOP Plusz feltételei, az IPCEI-projektek és a vevői MI-kérdések addigra beérnek a kkv-khoz is.
Gyakori kérdések
Mit mond pontosan a 2025–2030-as MI-stratégia a kis- és középvállalkozásoknak?
Három fő elemet rögzít. Az „MI az üzletért" pillér a kkv-k digitalizációját és MI-alapú felhasználását célozza, különösen a GINOP Plusz és DIMOP Plusz forrásokon keresztül. Az „MI a technológiáért" a magyar kutatási-fejlesztési képességet erősíti, amelyből a kkv-k is igénybe vehetnek szolgáltatásokat. Az „MI a társadalomért" a tudásátadást, a képzést és a tudatosságot támogatja, ami a felelős bevezetés alapja. A végrehajtás az MKIK-val és az MI Koalícióval közösen zajlik, és a mikro-, kis- és középvállalkozások külön figyelmet kapnak a Magyar Mikro-, Kis- és Középvállalkozások Megerősítésének Stratégiájában. Szabados Richárd, a kkv-k fejlesztéséért és technológiáért felelős államtitkár a KKV transzformációs projektek keretében várhatóan további eszközöket jelent be. A keretet az (EU) 2024/1689 szabályozás is alakítja, amely a kkv-kra vonatkozó MI-kötelezettségeket is érintheti.
Kell-e a kkv-nak 2026-ban lépéseket tennie, ha csak korlátozott MI-érintettséget lát?
Jogilag nem – a küszöb alatti cégek a beszámolási kötelezettség alól kimaradnak. Üzletileg igen – a vevői kérdőívek, a banki adatlapok és a beszállítói auditok ma már rutinszerűen kérnek MI-használatra és adatkezelésre vonatkozó információt. Aki nem tud válaszolni, az a beszerzési listáról kerül le.
Mikor várható a stratégia kkv-fejezete, és mit jelent a bizonytalanság a cégvezetőknek?
A Magyarország Mesterséges Intelligencia Stratégiája a 2025–2030 közötti időszakra szól, és három pillérre épül: MI a társadalomért, MI a technológiáért, MI az üzletért. Szabados Richárd, a kis- és középvállalkozások fejlesztéséért és technológiáért felelős államtitkár a hazai kkv-k felzárkózását nevezte a stratégia egyik legfontosabb céljának. A tervezett eszközök között KKV transzformációs projektek, IPCEI-felhívások, a GINOP Plusz és a DIMOP Plusz keretprogramok, valamint az MKIK és az MI Koalíció szakmai együttműködése szerepel.
Hogyan érint a hazai kkv-fejlesztési keret, ha a cégem nem pályázik közvetlenül?
Az (EU) 2024/1689 rendelet egységes uniós szabályrendszert teremt a mesterségesintelligencia-rendszerekre, és hatását a kkv-k is közvetetten érzik: a nagyvállalati partnerek beszállítói elvárásai, a közbeszerzési feltételek és a banki hitelminősítés MI-kompetenciát is mérni fog. Ön közvetlenül nem kötelezett, de a piacra jutás feltétele, hogy a cég tudjon felelős nyilatkozatot tenni az adatkezelésről, a modell-átláthatóságról és a humán felügyeletről. Érdemes még 2025-ben felmérni, hol érintkeznek a folyamatai MI-alapú szolgáltatásokkal – és ezeket a pontokat a minőségirányítási rendszerbe beépíteni. Egy jól dokumentált belső szabályzat a jövőbeni pályázatoknál és partneri auditoknál is versenyelőnyt jelent.
Milyen MI-kompetenciákat érdemes a cégben 2025-ben fejleszteni, ha a versenyképességet tartjuk szem előtt?
A Magyarország Mesterséges Intelligencia Stratégiája a 2025–2030-as időszakra három fő pillért jelöl ki: MI a társadalomért, MI a technológiáért, MI az üzletért. Ezek közül a kkv-k számára az MI az üzletért szóló rész a leginkább kézzelfogható, mert a mikro-, kis- és középvállalkozások technológiai felzárkózását célozza, és ehhez konkrét pénzügyi eszközöket is rendel.
Milyen források állnak a kkv-k rendelkezésére az MI bevezetéséhez 2025–2030 között?
A Magyar Mikro-, Kis- és Középvállalkozások Megerősítésének Stratégiája és az MI-stratégia együtt jelöli ki a KKV transzformációs projektek kereteit. Szabados Richárd, a kis- és középvállalkozások fejlesztéséért és technológiáért felelős államtitkár irányítása alatt a GINOP Plusz és a DIMOP Plusz programok célzottan kínálnak vissza nem térítendő és kombinált forrásokat, míg az IPCEI-projektek a nagyvállalati és kkv-partnerek közös MI-fejlesztéseit támogatják, az MKIK és az MI Koalíció közreműködésével.
Források és hivatkozási alap
- (EU) 2024/1689 rendelet – A mesterséges intelligencia uniós szabályozása, amely a kkv-kra is kötelezettségeket és egyben védelmet hoz https://eur-lex.europa.eu/legal-content/HU/TXT/?uri=CELEX%3A32024R1689
- EU 2024/1689 rendelet – Az AI Act – a mesterséges intelligencia uniós jogszabálya https://eur-lex.europa.eu/legal-content/HU/TXT/?uri=CELEX%3A32024R1689
- Magyarország MI Stratégiája – Magyarország Mesterséges Intelligencia Stratégiája (2025–2030) [ELLENŐRIZENDŐ: a stratégia hivatalos publikációs URL-címe]
- Magyarország Mesterséges. – A kormányzati keretdokumentum, amely az MI-t a társadalom, a technológia és az üzlet mentén rendezi [ELLENŐRIZENDŐ – a stratégia hivatalos publikálási felülete]
- Magyar Mikro-, Kis- és Középvállalkozások Megerősítésének Stratégiája – A kkv-k fejlesztését és technológiai felzárkózását célzó kormányzati keretprogram (EU) 2024/1689 – az uniós mesterségesintelligencia-rendelet, amely a vállalati alkalmazásokat is érinti
- A kkv és a mesterséges intelligencia: miért nem. Döntéshozói iránytű a magyar MI-stratégiáról: a kkv-knak szóló főbb intézkedések, források és a következő negyedévi teendők. https://kormany.hu/dokumentumok/magyarorszag-mesterseges-intelligencia-strategiaja
- Magyar Mikro-, Kis- és Középvállalkozások Megerősítésének. A kkv-k technológiai felzárkózásának kerete és az MI-hez kapcsolódó támogatási irányok. https://kormany.hu/dokumentumok/mkkv-strategia
Kapcsolódó cikkek a Tudástárban
Fülöp Henrik intézményvezető, főtanácsadó. Felnőttképzés, informatika és mesterséges intelligencia; Pécs, Baranya, Dél-Dunántúl.