Tudástár a jövőért 2026. július 30. 13 perc olvasás

MI-leltár lépésről lépésre – a megfelelés első köre

A MI-leltár egy fél oldalas, karbantartott lista arról, milyen mesterséges intelligenciát használ a cég, milyen célra és ki felel érte. Ez a megfelelés első lépése: enélkül egyetlen kötelezettséget sem lehet szabályosan teljesíteni. A cikk lépésről lépésre végigveszi a leltár öt oszlopát, a kockázati besorolást és a felelős kijelölését – egy délelőtt alatt elkészíthető.

Kategória
Tudástár a jövőért
Frissítve
2026. augusztus 4.
Szerző
Fülöp Henrik
MI-leltár lépésről lépésre – a megfelelés első köre
A cikk lényege

A MI-leltár egy fél oldalas, karbantartott lista arról, milyen mesterséges intelligenciát használ a cég, milyen célra és ki felel érte. Ez a megfelelés első lépése: enélkül egyetlen kötelezettséget sem lehet szabályosan teljesíteni. A cikk lépésről lépésre végigveszi a leltár öt oszlopát, a kockázati besorolást és a felelős kijelölését – egy délelőtt alatt elkészíthető.

Rövid válasz. A MI-leltár az a fél oldalas, folyamatosan karbantartott lista, amely rögzíti, milyen mesterséges intelligenciát használ a cég, milyen célra, milyen adaton és ki felel érte. Ez a megfelelés első és elhagyhatatlan lépése, mert az EU AI-rendeletének minden kötelezettsége – az átláthatóságtól a kockázati besorolásig – azt feltételezi, hogy a cég tudja, mit használ. Amit nem írunk össze, azt nem lehet besorolni, láthatóvá tenni vagy felelőshöz kötni. A jó hír: egy átlagos kis- és középvállalkozásnál a leltár egyetlen délelőtt alatt elkészül.

5 oszlop
A leltár magja: eszköz, cél, adat, kockázati szint, felelős
átlátható, fél oldal
egy délelőtt
Ennyi idő alatt elkészül egy átlagos kkv-nál
nem informatikai projekt
2026.08.02.
Az átláthatósági kötelezettség élővé válik
50. cikk, igazolt
20,0%
EU-s vállalati AI-használat 2025-ben
Eurostat, +6,5pp/év

Miért a leltár az első lépés?

A leltár azért az első lépés, mert az AI-rendelet minden határideje ugyanazt feltételezi: a cég tudja, mit használ. A rendelet lépcsőzetesen él – a tilalmak 2025 februárja, az általános célú modellek szabályai 2025 augusztusa óta, a rendszerek átláthatósága pedig 2026. augusztus 2-tól –, és mindegyik állomás egy-egy kérdést tesz fel az eszközeinkről. Ezekre csak akkor tudunk válaszolni, ha van egy pontos lista arról, hol dolgozik gép a cégben.

A leltár tehát nem az utolsó simítás, hanem az a nyilvántartás, amelyre az összes többi teendő épül. Aki ezt egyszer rendbe rakja, annak a további lépések – a besorolás, a jelölés, a felelős kijelölése – már csak a listából következnek, nem külön kutatómunkát jelentenek.

1. Összeírásminden MI-eszköz, célostul 2. Besoroláskockázati szint eszközönként 3. Felelősmegnevezett személy + leírás 4. Szállítónyilatkozat a szerződésben 5. Karbantartásúj eszköznél újra végig

A leltár öt lépése egyetlen, karbantartott folyamatban. Az utolsó lépés a rendszeresség: minden új eszköz bevezetésekor a besorolás és a felelős kijelölése is megtörténik.

A leltár öt oszlopa

A leltár akkor működik, ha minden eszközről ugyanazt az öt dolgot rögzítjük. Ez az öt oszlop együtt megválaszolja azt a néhány kérdést, amit a hatóság vagy egy nagyobb megrendelő valaha is feltehet a cég mesterséges intelligenciájáról.

01

Eszköz

Milyen konkrét MI-eszközről van szó: ügyfélchat, szövegíró, képgeneráló, önéletrajz-szűrő, árazó.

02

Cél

Mire használjuk: marketingtartalom, ügyfélszolgálat, döntéstámogatás, toborzás. A cél dönti el a kockázati szintet.

03

Felhasznált adat

Milyen adaton dolgozik az eszköz: nyilvános, ügyféladat, személyes adat. Ez az adatvédelmi kapcsolódás.

04

Kockázati szint

Minimális, korlátozott, magas vagy tiltott. A besorolás dönti el, melyik kötelezettség érinti valóban.

05

Felelős

A megnevezett személy, aki az adott eszközért felel. A felelős hiánya a leggyakoribb, feltűnés nélküli mulasztás.

+

Szállító

Ha vásárolt szolgáltatásról van szó: a szállító neve és a rendeletnek való megfelelését igazoló nyilatkozat.

Hogyan soroljuk kockázati szintbe?

A rendelet kockázati szintekbe sorolja a mesterséges intelligenciát, és a kötelezettség súlya ehhez igazodik. A vállalati eszközök döntő többsége az alsó két szintbe esik, ezért a helyes első reakció nem a riadalom, hanem a nyugodt szétválogatás.

Egy szabály mindenkire: az MI-műveltség

A rendelet 4. cikke szerint a mesterséges intelligenciát kezelő munkatársaknak megfelelő MI-műveltséggel kell rendelkezniük ahhoz, amivel dolgoznak. Ez 2025 februárja óta él, és nem drága tanfolyamot jelent, hanem tájékozottságot: a csapat értse, mit használ, mire jó és hol téved az eszköz.

Tiltott

Elfogadhatatlan kockázat

A rendelet 5. cikke szerinti gyakorlatok: manipuláció, a sérülékenység kihasználása, hatósági társadalmi pontozás. 2025. február 2. óta tilos.

Szigorú

Magas kockázat

Emberek jogaira vagy megélhetésére ható rendszerek, például önéletrajz-szűrés vagy hitelbírálat. Halasztott határidővel, szigorú előírásokkal.

Átláthatóság

Korlátozott kockázat

Chatbot, hang- és képgenerálás: a felhasználót tájékoztatni kell, a szintetikus tartalmat jelölni kell. Ez a 2026. augusztus 2-i határidő magja.

Szabad

Minimális kockázat

A vállalati eszközök többsége: levélszűrő, ajánlórendszer, egyszerű automatizálás. Külön rendeleti kötelezettség nélkül.

Egy mintasor a leltárból

Így néz ki a gyakorlatban egyetlen kitöltött sor. A cél nem a tökéletes dokumentum, hanem az, hogy minden eszközről egy pillantással látszódjon a lényeg.

Eszköz Cél Adat Kockázati szint Felelős
Ügyfélchatbot Ügyfélszolgálat Nyilvános + ügyfélkérdés Korlátozott Ügyfélszolgálati vez.
Szövegíró asszisztens Marketingtartalom Nyilvános Minimális Marketingvezető
Önéletrajz-előszűrő Toborzás Személyes (jelöltek) Magas HR-vezető

Hat lépés a kész leltárig

01

Írja össze az eszközöket

Minden helyen, ahol gép dolgozik: chat, szövegírás, kép, szűrés, árazás. Ami nincs a listán, azt nem lehet kezelni.

Felelős: ügyvezető
02

Rögzítse a célt és az adatot

Mire használják és milyen adaton. A cél és az adat együtt adja a kockázati szintet.

Kulcs: cél + adat
03

Sorolja kockázati szintbe

A legtöbb eszköz minimális vagy korlátozott. A túlbecslés ugyanúgy pénzbe kerül, mint az alábecslés.

Alap: rendeleti besorolás
04

Jelöljön ki felelőst

Minden eszközhöz egy megnevezett személy és egy rövid leírás. A felelős a legolcsóbb intézkedés.

Elv: elszámoltathatóság
05

Kérjen szállítói nyilatkozatot

Vásárolt szolgáltatásnál a szerződésben szerepeljen a megfelelés. A felelősség megoszlik, de nem tűnik el.

Kulcs: szerződés
06

Építse a folyamatba

Új eszköz bevezetésének része legyen a besorolás és a felelős kijelölése. A rutin olcsóbb, mint a kampány.

Cél: karbantartás

Dátumok és összegek – konfidenciával

Dátum / összeg Mit jelent a leltár szempontjából Konfidencia
2025.02.02. Tilalmak és MI-műveltség – a leltárnak ezt is le kell fednie igazolt
2025.08.02. GPAI-kötelezettségek: a vásárolt modelleket is fel kell venni igazolt
2026.08.02. Átláthatóság: a leltár jelöli, mely eszköz ügyfélfacing igazolt
35 M€ / 7% Legfelső bírságsáv – a leltár a jóhiszeműség bizonyítéka igazolt
2027.12.02. Magas kockázat halasztott határideje – a leltár előre jelzi közepes

Gyakori kérdések

Mennyi idő alatt készül el egy MI-leltár?

Egy átlagos kis- és középvállalkozásnál a leltár első változata egyetlen délelőtt alatt elkészül. A feladat nem informatikai projekt: össze kell ülni a területek vezetőivel, és végigvenni, hol használ a cég mesterséges intelligenciát. A legtöbb szervezetnél tíz-tizenöt eszköz kerül a listára, és mindegyikről öt adatot rögzítünk. A nehézség nem a kitöltés, hanem a teljesség: a marketing, az ügyfélszolgálat és a HR is gyakran használ olyan eszközt, amelyről a vezetés nem tud. Ezért érdemes a leltárt közösen, területenként készíteni, nem egyetlen ember fejéből. Az elkészült fél oldal ezután már csak karbantartást igényel: valahányszor új eszközt vezet be a cég, egy sorral bővül a lista.

Mit kell pontosan rögzíteni minden eszközről?

Öt dolgot: az eszközt, a célt, a felhasznált adatot, a kockázati szintet és a felelőst. Az eszköz a konkrét megnevezés, a cél az, mire használjuk, az adat pedig az, amin dolgozik – ez utóbbi köti össze a leltárt az adatvédelemmel. A kockázati szint a rendelet négy kategóriájának egyike, és ez dönti el, melyik kötelezettség érinti valóban. A felelős a megnevezett személy, aki az adott eszközért felel. Vásárolt szolgáltatásnál érdemes egy hatodik oszlopot is felvenni: a szállító nevét és a megfelelését igazoló nyilatkozatot. Ez az öt-hat oszlop együtt megválaszolja azt a néhány kérdést, amit a hatóság vagy egy nagyobb megrendelő valaha is feltehet a cég mesterséges intelligenciájáról.

Honnan tudom, melyik eszköz milyen kockázati szintű?

A besorolás a rendelet négy szintjét követi. A minimális kockázatú eszközök – levélszűrő, ajánlórendszer, egyszerű automatizálás – a vállalati AI túlnyomó részét adják, és külön kötelezettség nélkül használhatók. A korlátozott kockázatú kör az ügyfélfacing eszközöket jelenti: chatbot, hang- és képgenerálás, ahol átláthatóságot kell biztosítani. A magas kockázatú szintre azok az eszközök esnek, amelyek emberek jogairól vagy megélhetéséről döntenek, például önéletrajzokat szűrnek vagy hitelt bírálnak. A tiltott gyakorlatok pedig 2025 februárja óta egyáltalán nem használhatók. A gyakorlati szabály: ha egy eszköz sorsdöntő emberi kérdésről dönt, kezelje magas kockázatúként, és kérjen szakértői véleményt a bevezetés előtt.

Mi történik, ha egy eszközt kihagyok a leltárból?

A kihagyott eszköz a legnagyobb, feltűnés nélküli kockázat. Amit nem írunk össze, azt nem tudjuk besorolni, nem tudjuk láthatóvá tenni, és nincs hozzá felelős – vagyis pontosan azok a mulasztások keletkeznek, amelyeket a rendelet a középső bírságsávban szankcionál. A gyakorlatban a kihagyás nem szándékos: a vezetés egyszerűen nem tud egy-egy területi eszközről. Éppen ezért a teljesség a leltár legfontosabb minősége, és ezért érdemes területenként, közösen készíteni. A jó hír, hogy a hiányt később is lehet pótolni: a leltár élő dokumentum, és egy elfelejtett eszköz utólagos felvétele nem hiba, hanem a karbantartás természetes része.

Vonatkozik-e a leltár egy néhány fős cégre is?

Igen, de arányosan. A rendelet a mesterséges intelligencia használatához köti a kötelezettségeket, nem a cég méretéhez, tehát egy néhány fős vállalkozásra is kiterjed. A teher azonban a felhasznált eszközök céljától függ: a legtöbb kis cég adminisztratív, marketing- vagy ügyfélszolgálati eszközt használ, amely jellemzően minimális vagy korlátozott kockázatú. Számukra a leltár néhány sorból áll, és a megfelelés nagyrészt az átláthatóságot meg a józan dokumentációt jelenti. Egy dolog viszont mindenkire vonatkozik: a 4. cikk szerinti MI-műveltség, vagyis hogy a csapat értse, mit használ. Egy néhány fős cégnél ez gyakran egyetlen jól vezetett belső megbeszélés és egy rövid, írott használati útmutató kérdése.

Kell-e a leltárhoz szoftver vagy külső tanácsadó?

Az első változathoz egyik sem kötelező. A leltár lényege egy egyszerű, öt-hat oszlopos táblázat, amely táblázatkezelőben vagy akár egy megosztott dokumentumban is elkészíthető. A cél nem a szoftver, hanem a teljesség és a karbantarthatóság: hogy a lista naprakész maradjon, és minden új eszköz bekerüljön. Külső szakértőre ott érdemes gondolni, ahol magas kockázatú eszköz jelenik meg – toborzási szűrő, hitelbírálat vagy hasonló, sorsdöntő döntést támogató rendszer –, mert ezeknél a megfelelőségértékelés és az emberi felügyelet komolyabb felkészülést kíván. A többség számára azonban a leltár házon belül, egy délelőtt alatt elkészíthető, és ez már önmagában a megfelelés gerincét adja.

Kulcs-megállapítások

  • 01

    A leltár a megfelelés első lépése: minden kötelezettség azt feltételezi, hogy a cég tudja, mit használ.

  • 02

    Öt oszlop elég: eszköz, cél, adat, kockázati szint, felelős – vásárolt szolgáltatásnál egy hatodik a szállító.

  • 03

    A vállalati eszközök többsége minimális vagy korlátozott kockázatú; a magas kockázat a kkv-k töredékét érinti.

  • 04

    A felelős megnevezése a legolcsóbb és leggyakrabban elmulasztott intézkedés.

  • 05

    A leltár a jóhiszeműség bizonyítéka: a bírság kiszabásakor a hatóság a gondosságot is mérlegeli.

  • 06

    A MI-műveltség (4. cikk) mindenkire vonatkozik, a cég méretétől és a besorolástól függetlenül.

  • 07

    A leltár élő dokumentum: az igazi érték a karbantartás, nem az egyszeri elkészítés.

Kereszt-hálózat a tudástárból

Ez a cikk egy épülő tudásháló csomópontja. A megfelelés témái – leltár, besorolás, jelölés, bírságkockázat – egymásba kapcsolódva értelmesek, ezért a cikkek kölcsönösen hivatkoznak egymásra. Ahogy az új darabok elkészülnek, visszafelé is mutatnak majd erre a csomópontra.

Tudástár #46

Generatív AI a magyar üzleti gyakorlatban 2026

ÉlőTudástár #45

Az EU AI-rendelet 2026 nyarán: az augusztus 2-i határidő

ÉlőTudástár #48

Kockázati besorolás a gyakorlatban

ÉlőTudástár #55

A felelős kijelölése: a legolcsóbb intézkedés

Élő

Források

  • Európai Unió – AI Act – digital-strategy.ec.europa.eu, a rendelet hivatalos ismertetője és időrendje (2026)
  • EU AI Act, 4. cikk – AI literacy – az MI-műveltségi kötelezettség, 2025.02.02-től (2026)
  • EU AI Act, 5. és 50. cikk – Tiltott gyakorlatok és átláthatóság – ai-act-service-desk.ec.europa.eu (2026)
  • Eurostat – Use of AI in enterprises, 2025 (20,0% uniós vállalati AI-használat) (2025.12.)
  • Gibson Dunn – EU AI Act Omnibus Agreement – a magas kockázatú határidők eltolása (előzetes) (2025)

Fülöp Henrik portréja
intézményvezető · főtanácsadó

A felnőttképzés, az informatika és a mesterséges intelligencia metszetében dolgozik – a gyakorlati tapasztalatot köti össze a friss kutatással. Gyöngyös, Baranya és a Dél-Dunántúl.

← Vissza az írásokhoz