MI-leltár lépésről lépésre – a megfelelés első köre
A MI-leltár egy fél oldalas, karbantartott lista arról, milyen mesterséges intelligenciát használ a cég, milyen célra és ki felel érte. Ez a megfelelés első lépése: enélkül egyetlen kötelezettséget sem lehet szabályosan teljesíteni. A cikk lépésről lépésre végigveszi a leltár öt oszlopát, a kockázati besorolást és a felelős kijelölését – egy délelőtt alatt elkészíthető.

A cikk lényegeA MI-leltár egy fél oldalas, karbantartott lista arról, milyen mesterséges intelligenciát használ a cég, milyen célra és ki felel érte. Ez a megfelelés első lépése: enélkül egyetlen kötelezettséget sem lehet szabályosan teljesíteni. A cikk lépésről lépésre végigveszi a leltár öt oszlopát, a kockázati besorolást és a felelős kijelölését – egy délelőtt alatt elkészíthető.
Rövid válasz. A MI-leltár az a fél oldalas, folyamatosan karbantartott lista, amely rögzíti, milyen mesterséges intelligenciát használ a cég, milyen célra, milyen adaton és ki felel érte. Ez a megfelelés első és elhagyhatatlan lépése, mert az EU AI-rendeletének minden kötelezettsége – az átláthatóságtól a kockázati besorolásig – azt feltételezi, hogy a cég tudja, mit használ. Amit nem írunk össze, azt nem lehet besorolni, láthatóvá tenni vagy felelőshöz kötni. A jó hír: egy átlagos kis- és középvállalkozásnál a leltár egyetlen délelőtt alatt elkészül.
Miért a leltár az első lépés?
A leltár azért az első lépés, mert az AI-rendelet minden határideje ugyanazt feltételezi: a cég tudja, mit használ. A rendelet lépcsőzetesen él – a tilalmak 2025 februárja, az általános célú modellek szabályai 2025 augusztusa óta, a rendszerek átláthatósága pedig 2026. augusztus 2-tól –, és mindegyik állomás egy-egy kérdést tesz fel az eszközeinkről. Ezekre csak akkor tudunk válaszolni, ha van egy pontos lista arról, hol dolgozik gép a cégben.
A leltár tehát nem az utolsó simítás, hanem az a nyilvántartás, amelyre az összes többi teendő épül. Aki ezt egyszer rendbe rakja, annak a további lépések – a besorolás, a jelölés, a felelős kijelölése – már csak a listából következnek, nem külön kutatómunkát jelentenek.
A leltár öt oszlopa
A leltár akkor működik, ha minden eszközről ugyanazt az öt dolgot rögzítjük. Ez az öt oszlop együtt megválaszolja azt a néhány kérdést, amit a hatóság vagy egy nagyobb megrendelő valaha is feltehet a cég mesterséges intelligenciájáról.
Eszköz
Milyen konkrét MI-eszközről van szó: ügyfélchat, szövegíró, képgeneráló, önéletrajz-szűrő, árazó.
Cél
Mire használjuk: marketingtartalom, ügyfélszolgálat, döntéstámogatás, toborzás. A cél dönti el a kockázati szintet.
Felhasznált adat
Milyen adaton dolgozik az eszköz: nyilvános, ügyféladat, személyes adat. Ez az adatvédelmi kapcsolódás.
Kockázati szint
Minimális, korlátozott, magas vagy tiltott. A besorolás dönti el, melyik kötelezettség érinti valóban.
Felelős
A megnevezett személy, aki az adott eszközért felel. A felelős hiánya a leggyakoribb, feltűnés nélküli mulasztás.
Szállító
Ha vásárolt szolgáltatásról van szó: a szállító neve és a rendeletnek való megfelelését igazoló nyilatkozat.
Hogyan soroljuk kockázati szintbe?
A rendelet kockázati szintekbe sorolja a mesterséges intelligenciát, és a kötelezettség súlya ehhez igazodik. A vállalati eszközök döntő többsége az alsó két szintbe esik, ezért a helyes első reakció nem a riadalom, hanem a nyugodt szétválogatás.
Egy szabály mindenkire: az MI-műveltség
A rendelet 4. cikke szerint a mesterséges intelligenciát kezelő munkatársaknak megfelelő MI-műveltséggel kell rendelkezniük ahhoz, amivel dolgoznak. Ez 2025 februárja óta él, és nem drága tanfolyamot jelent, hanem tájékozottságot: a csapat értse, mit használ, mire jó és hol téved az eszköz.
Elfogadhatatlan kockázat
A rendelet 5. cikke szerinti gyakorlatok: manipuláció, a sérülékenység kihasználása, hatósági társadalmi pontozás. 2025. február 2. óta tilos.
Magas kockázat
Emberek jogaira vagy megélhetésére ható rendszerek, például önéletrajz-szűrés vagy hitelbírálat. Halasztott határidővel, szigorú előírásokkal.
Korlátozott kockázat
Chatbot, hang- és képgenerálás: a felhasználót tájékoztatni kell, a szintetikus tartalmat jelölni kell. Ez a 2026. augusztus 2-i határidő magja.
Minimális kockázat
A vállalati eszközök többsége: levélszűrő, ajánlórendszer, egyszerű automatizálás. Külön rendeleti kötelezettség nélkül.
Egy mintasor a leltárból
Így néz ki a gyakorlatban egyetlen kitöltött sor. A cél nem a tökéletes dokumentum, hanem az, hogy minden eszközről egy pillantással látszódjon a lényeg.
| Eszköz | Cél | Adat | Kockázati szint | Felelős |
|---|---|---|---|---|
| Ügyfélchatbot | Ügyfélszolgálat | Nyilvános + ügyfélkérdés | Korlátozott | Ügyfélszolgálati vez. |
| Szövegíró asszisztens | Marketingtartalom | Nyilvános | Minimális | Marketingvezető |
| Önéletrajz-előszűrő | Toborzás | Személyes (jelöltek) | Magas | HR-vezető |
Hat lépés a kész leltárig
Írja össze az eszközöket
Minden helyen, ahol gép dolgozik: chat, szövegírás, kép, szűrés, árazás. Ami nincs a listán, azt nem lehet kezelni.
Rögzítse a célt és az adatot
Mire használják és milyen adaton. A cél és az adat együtt adja a kockázati szintet.
Sorolja kockázati szintbe
A legtöbb eszköz minimális vagy korlátozott. A túlbecslés ugyanúgy pénzbe kerül, mint az alábecslés.
Jelöljön ki felelőst
Minden eszközhöz egy megnevezett személy és egy rövid leírás. A felelős a legolcsóbb intézkedés.
Kérjen szállítói nyilatkozatot
Vásárolt szolgáltatásnál a szerződésben szerepeljen a megfelelés. A felelősség megoszlik, de nem tűnik el.
Építse a folyamatba
Új eszköz bevezetésének része legyen a besorolás és a felelős kijelölése. A rutin olcsóbb, mint a kampány.
Dátumok és összegek – konfidenciával
| Dátum / összeg | Mit jelent a leltár szempontjából | Konfidencia |
|---|---|---|
| 2025.02.02. | Tilalmak és MI-műveltség – a leltárnak ezt is le kell fednie | igazolt |
| 2025.08.02. | GPAI-kötelezettségek: a vásárolt modelleket is fel kell venni | igazolt |
| 2026.08.02. | Átláthatóság: a leltár jelöli, mely eszköz ügyfélfacing | igazolt |
| 35 M€ / 7% | Legfelső bírságsáv – a leltár a jóhiszeműség bizonyítéka | igazolt |
| 2027.12.02. | Magas kockázat halasztott határideje – a leltár előre jelzi | közepes |
Gyakori kérdések
Mennyi idő alatt készül el egy MI-leltár?
Egy átlagos kis- és középvállalkozásnál a leltár első változata egyetlen délelőtt alatt elkészül. A feladat nem informatikai projekt: össze kell ülni a területek vezetőivel, és végigvenni, hol használ a cég mesterséges intelligenciát. A legtöbb szervezetnél tíz-tizenöt eszköz kerül a listára, és mindegyikről öt adatot rögzítünk. A nehézség nem a kitöltés, hanem a teljesség: a marketing, az ügyfélszolgálat és a HR is gyakran használ olyan eszközt, amelyről a vezetés nem tud. Ezért érdemes a leltárt közösen, területenként készíteni, nem egyetlen ember fejéből. Az elkészült fél oldal ezután már csak karbantartást igényel: valahányszor új eszközt vezet be a cég, egy sorral bővül a lista.
Mit kell pontosan rögzíteni minden eszközről?
Öt dolgot: az eszközt, a célt, a felhasznált adatot, a kockázati szintet és a felelőst. Az eszköz a konkrét megnevezés, a cél az, mire használjuk, az adat pedig az, amin dolgozik – ez utóbbi köti össze a leltárt az adatvédelemmel. A kockázati szint a rendelet négy kategóriájának egyike, és ez dönti el, melyik kötelezettség érinti valóban. A felelős a megnevezett személy, aki az adott eszközért felel. Vásárolt szolgáltatásnál érdemes egy hatodik oszlopot is felvenni: a szállító nevét és a megfelelését igazoló nyilatkozatot. Ez az öt-hat oszlop együtt megválaszolja azt a néhány kérdést, amit a hatóság vagy egy nagyobb megrendelő valaha is feltehet a cég mesterséges intelligenciájáról.
Honnan tudom, melyik eszköz milyen kockázati szintű?
A besorolás a rendelet négy szintjét követi. A minimális kockázatú eszközök – levélszűrő, ajánlórendszer, egyszerű automatizálás – a vállalati AI túlnyomó részét adják, és külön kötelezettség nélkül használhatók. A korlátozott kockázatú kör az ügyfélfacing eszközöket jelenti: chatbot, hang- és képgenerálás, ahol átláthatóságot kell biztosítani. A magas kockázatú szintre azok az eszközök esnek, amelyek emberek jogairól vagy megélhetéséről döntenek, például önéletrajzokat szűrnek vagy hitelt bírálnak. A tiltott gyakorlatok pedig 2025 februárja óta egyáltalán nem használhatók. A gyakorlati szabály: ha egy eszköz sorsdöntő emberi kérdésről dönt, kezelje magas kockázatúként, és kérjen szakértői véleményt a bevezetés előtt.
Mi történik, ha egy eszközt kihagyok a leltárból?
A kihagyott eszköz a legnagyobb, feltűnés nélküli kockázat. Amit nem írunk össze, azt nem tudjuk besorolni, nem tudjuk láthatóvá tenni, és nincs hozzá felelős – vagyis pontosan azok a mulasztások keletkeznek, amelyeket a rendelet a középső bírságsávban szankcionál. A gyakorlatban a kihagyás nem szándékos: a vezetés egyszerűen nem tud egy-egy területi eszközről. Éppen ezért a teljesség a leltár legfontosabb minősége, és ezért érdemes területenként, közösen készíteni. A jó hír, hogy a hiányt később is lehet pótolni: a leltár élő dokumentum, és egy elfelejtett eszköz utólagos felvétele nem hiba, hanem a karbantartás természetes része.
Vonatkozik-e a leltár egy néhány fős cégre is?
Igen, de arányosan. A rendelet a mesterséges intelligencia használatához köti a kötelezettségeket, nem a cég méretéhez, tehát egy néhány fős vállalkozásra is kiterjed. A teher azonban a felhasznált eszközök céljától függ: a legtöbb kis cég adminisztratív, marketing- vagy ügyfélszolgálati eszközt használ, amely jellemzően minimális vagy korlátozott kockázatú. Számukra a leltár néhány sorból áll, és a megfelelés nagyrészt az átláthatóságot meg a józan dokumentációt jelenti. Egy dolog viszont mindenkire vonatkozik: a 4. cikk szerinti MI-műveltség, vagyis hogy a csapat értse, mit használ. Egy néhány fős cégnél ez gyakran egyetlen jól vezetett belső megbeszélés és egy rövid, írott használati útmutató kérdése.
Kell-e a leltárhoz szoftver vagy külső tanácsadó?
Az első változathoz egyik sem kötelező. A leltár lényege egy egyszerű, öt-hat oszlopos táblázat, amely táblázatkezelőben vagy akár egy megosztott dokumentumban is elkészíthető. A cél nem a szoftver, hanem a teljesség és a karbantarthatóság: hogy a lista naprakész maradjon, és minden új eszköz bekerüljön. Külső szakértőre ott érdemes gondolni, ahol magas kockázatú eszköz jelenik meg – toborzási szűrő, hitelbírálat vagy hasonló, sorsdöntő döntést támogató rendszer –, mert ezeknél a megfelelőségértékelés és az emberi felügyelet komolyabb felkészülést kíván. A többség számára azonban a leltár házon belül, egy délelőtt alatt elkészíthető, és ez már önmagában a megfelelés gerincét adja.
Kulcs-megállapítások
- 01
A leltár a megfelelés első lépése: minden kötelezettség azt feltételezi, hogy a cég tudja, mit használ.
- 02
Öt oszlop elég: eszköz, cél, adat, kockázati szint, felelős – vásárolt szolgáltatásnál egy hatodik a szállító.
- 03
A vállalati eszközök többsége minimális vagy korlátozott kockázatú; a magas kockázat a kkv-k töredékét érinti.
- 04
A felelős megnevezése a legolcsóbb és leggyakrabban elmulasztott intézkedés.
- 05
A leltár a jóhiszeműség bizonyítéka: a bírság kiszabásakor a hatóság a gondosságot is mérlegeli.
- 06
A MI-műveltség (4. cikk) mindenkire vonatkozik, a cég méretétől és a besorolástól függetlenül.
- 07
A leltár élő dokumentum: az igazi érték a karbantartás, nem az egyszeri elkészítés.
Kereszt-hálózat a tudástárból
Ez a cikk egy épülő tudásháló csomópontja. A megfelelés témái – leltár, besorolás, jelölés, bírságkockázat – egymásba kapcsolódva értelmesek, ezért a cikkek kölcsönösen hivatkoznak egymásra. Ahogy az új darabok elkészülnek, visszafelé is mutatnak majd erre a csomópontra.
Generatív AI a magyar üzleti gyakorlatban 2026
Élő
Tudástár #45Az EU AI-rendelet 2026 nyarán: az augusztus 2-i határidő
Élő
Tudástár #48Kockázati besorolás a gyakorlatban
Élő
Tudástár #55A felelős kijelölése: a legolcsóbb intézkedés
Élő
Források
- Európai Unió – AI Act – digital-strategy.ec.europa.eu, a rendelet hivatalos ismertetője és időrendje (2026)
- EU AI Act, 4. cikk – AI literacy – az MI-műveltségi kötelezettség, 2025.02.02-től (2026)
- EU AI Act, 5. és 50. cikk – Tiltott gyakorlatok és átláthatóság – ai-act-service-desk.ec.europa.eu (2026)
- Eurostat – Use of AI in enterprises, 2025 (20,0% uniós vállalati AI-használat) (2025.12.)
- Gibson Dunn – EU AI Act Omnibus Agreement – a magas kockázatú határidők eltolása (előzetes) (2025)