Szállítói nyilatkozat: mit kérjen a szerződésbe MI-beszerzésnél
Az MI-megfelelés jelentős része nem a cégen belül dől el, hanem a beszállítói szerződésekben. Az EU AI-rendelet értéklánc-szabálya szerint az üzemeltető felelőssége akkor is fennáll, ha a rendszert külső szolgáltató adja. Gyakorlati útmutató a hatelemű szerződéses minimumlistáról, az uniós mintaklauzulákról és arról, mikor száll át a szolgáltatói szerep – primer forrásokkal, a 2026 nyári állapot szerint.
A cikk lényegeAz MI-megfelelés jelentős része nem a cégen belül dől el, hanem a beszállítói szerződésekben. Az EU AI-rendelet értéklánc-szabálya szerint az üzemeltető felelőssége akkor is fennáll, ha a rendszert külső szolgáltató adja. Gyakorlati útmutató a hatelemű szerződéses minimumlistáról, az uniós mintaklauzulákról és arról, mikor száll át a szolgáltatói szerep – primer forrásokkal, a 2026 nyári állapot szerint.
Rövid válasz. Aki MI-rendszert vásárol vagy bérel, annak a megfelelése jelentős részben a beszállítóján múlik – a felelőssége viszont a sajátja marad. Az EU AI-rendelet értéklánc-szabálya szerint az üzemeltetői kötelezettségek akkor is az Ön vállalkozását terhelik, ha a rendszert külső szolgáltató adja; sőt, ha a rendszert saját néven viszi tovább vagy lényegesen módosítja, a szolgáltatói szerep is átszállhat Önre. A szerződéses minimumlista hat eleme: a kockázati besorolásról szóló írásos nyilatkozat, az átláthatósági kötelezettségek teljesítésének igazolása, az incidens-tájékoztatás rendje és határideje, az új MI-funkciók előzetes bejelentése, az együttműködési kötelezettség módosítás és integráció esetére, valamint a felelősségmegosztás. Kiindulópontnak az unió frissített mintaklauzula-csomagja használható – önkéntes eszköz, amelyet a saját szerződésbe kell átültetni.
Miért nem védi meg a vevőt a „külsős a rendszer” érv?
A rendelet szerep-alapú: a kötelezettségek nem a tulajdonjogot, hanem a szerepet követik. Az üzemeltető – aki a rendszert a saját működésében használja – a saját kötelezettségeit akkor is viseli, ha a szoftver bérelt: a használati utasítás szerinti működtetést, az emberi felügyeletet, a naplók megőrzését, a munkavállalók tájékoztatását és az átláthatósági közléseket senki nem veszi át helyette. Ha az MI diszkriminatív vagy jogsértő döntést támogat, a hatósági és a polgári jogi felelősség első címzettje jellemzően a rendszert alkalmazó vállalkozás – amely azután a szerződés alapján fordulhat a beszállító felé. Pontosan ezért éri meg a szerződést az aláírás előtt megfelelési szemmel is elolvasni: a perbeli helytállás ott dől el, hogy mit rögzítettek írásban a felek.
Mikor száll át a szolgáltatói szerep a vevőre?
A 25. cikk három esetet nevesít, amikor a forgalmazó, importőr vagy üzemeltető maga válik szolgáltatóvá: ha a már piacon lévő rendszert a saját neve vagy védjegye alatt viszi tovább; ha a rendszeren lényeges módosítást hajt végre; vagy ha a rendszer rendeltetését úgy változtatja meg, hogy az magas kockázatúvá válik. Ilyenkor az eredeti szolgáltatót írásos együttműködési kötelezettség terheli: át kell adnia a műszaki hozzáférést és az információkat, amelyek az új szolgáltató kötelezettségeinek teljesítéséhez kellenek. A szerződésben ezért két dolgot érdemes előre rögzíteni: pontosan mi minősül a felek között lényeges módosításnak, és mi az együttműködés rendje, ha a szerep mégis átszáll. E nélkül a vevő észrevétlenül örökölhet egy teljes szolgáltatói kötelezettségcsomagot – dokumentáció, megfelelőségértékelés, regisztráció –, amelyre sem erőforrása, sem információja nincs.
Mi legyen a szerződéses minimumlistán?
Besorolási nyilatkozat
A szállító írásban nyilatkozzék a rendszer kockázati besorolásáról és annak indokáról – a kivételre hivatkozásnál a dokumentált értékelésről is.
Átláthatósági igazolás
Igazolja a gépi jelölés meglétét a generált kimeneteken, és nyilatkozzék, csatlakozott-e az átláthatósági gyakorlati kódexhez.
Incidens-rend
Rögzítsék az incidens-tájékoztatás csatornáját és határidejét – a vevő a saját jelzési kötelezettségeit csak így tudja tartani.
Új funkciók bejelentése
A szállító előzetesen jelezze az új MI-funkciók bevezetését és a modellváltásokat – a besorolás és az átláthatóság ettől változhat.
Együttműködés módosításnál
A 25. cikk esetére: mi számít lényeges módosításnak, és milyen műszaki információ-átadás jár, ha a szerep átszáll.
Felelősségmegosztás
Helytállási és kártalanítási rend arra az esetre, ha a jogsértés a szállító teljesítéséből ered – a hatósági bírság ettől még a vevőt érheti először.
Mire jók az uniós mintaklauzulák – és mire nem?
Az Európai Bizottság beszerzői közössége 2025. március 5-én tette közzé az MI-rendelethez igazított, frissített szerződéses mintaklauzula-csomagot, amely huszonnégy nyelven érhető el. Két sablon készült: egy teljes, a magas kockázatú rendszerek beszerzésére, és egy könnyített, a nem magas kockázatú esetekre – mindkettőhöz magyarázó kommentár tartozik. A csomag közbeszerzési célra született, de a magánszektor szerződéseihez is jól használható kiindulópont. Két korlátját érdemes ismerni. Egyrészt önkéntes eszköz: kötelező ereje nincs, a klauzulák csak akkor élnek, ha a felek a saját szerződésükbe átemelik. Másrészt a pontos klauzula-szövegek a letölthető hivatalos dokumentumokban vannak – e cikk a csomag létét, szerkezetét és rendeltetését igazolja forrásokból, a konkrét szövegek átvételéhez a hivatalos változat letöltése és jogászi átnézése szükséges. Ez nem óvatoskodás, hanem munkamódszer: szerződést másodkézből idézett szövegre alapozni nem szabad.
Mit tudunk biztosan, és mit nem?
| Állítás | Állapot | Megbízhatóság |
|---|---|---|
| Az üzemeltetői kötelezettségek külső beszállítónál is a vevőt terhelik | a rendelet szerep-alapú logikája | igazolt |
| A 25. cikk három esetben átszállítja a szolgáltatói szerepet | a rendelet szövege | igazolt |
| Az MCC-AI frissített csomagja két sablonnal, 24 nyelven elérhető | hivatalos uniós közlés, 2025.03.05. | igazolt |
| A mintaklauzulák pontos szövege | csak a letölthető hivatalos dokumentumokból – e kutatásban nem idézhető | közepes |
| Magyar hivatalos mintaklauzula-ajánlás | a magyar végrehajtási jog ilyet nem tartalmaz – nem található | közepes |
Kulcs-megállapítások
- 01
A felelősség szerep szerint oszlik: a bérelt rendszer üzemeltetői kötelezettségei a vevőt terhelik.
- 02
A szolgáltatói szerep három esetben átszáll – saját név, lényeges módosítás, magas kockázatú rendeltetés.
- 03
A hatelemű minimumlista a szerződéses védelem gerince – a besorolási nyilatkozattól a felelősségmegosztásig.
- 04
Az uniós mintaklauzulák jó kiindulópontok, de önkéntesek: a saját szerződésbe kell átültetni őket.
- 05
A pontos klauzula-szövegekhez a hivatalos dokumentum és jogászi átnézés kell – másodkézből idézni nem szabad.
- 06
A meglévő szerződések felülvizsgálata ugyanolyan fontos, mint az újaké – a futó rendszerek a nagyobb kitettség.
Gyakori kérdések
A meglévő, futó szerződéseinkkel mit tegyünk?
Készítsen listát a futó MI-tartalmú szerződésekről, és vesse össze a hatelemű minimumlistával: hol hiányzik a besorolási nyilatkozat, az incidens-rend, a felelősségmegosztás. A hiányokat nem kell azonnal szerződésmódosítással pótolni – első lépésként egy írásos szállítói nyilatkozat is sokat ér, amelyet a következő megújításkor lehet szerződéses rangra emelni. A sürgősségi sorrendet a kockázat adja: a magas kockázatú vagy arra jelölt rendszerek szállítóival kezdje, majd az ügyfél-adatokat kezelő rendszerekkel. A kérés maga is teszt: az a szállító, aki egy egyszerű besorolási nyilatkozatot sem tud kiadni, a 2027-es határidőre sem lesz felkészült partner.
Mit tegyek, ha a szállító nem hajlandó nyilatkozni?
Először érdemes pontosítani a kérést: sok elutasítás valójában félreértés, mert a szállító teljes megfelelőségi auditnak hiszi azt, ami egy egyoldalas nyilatkozat a rendszer besorolásáról és az átláthatósági képességekről. Ha a pontosított kérésre sem érkezik válasz, az kockázati jelzés: a rendelet szerinti információátadási kötelezettségek a szállítói láncban felfelé egyre szigorodnak, és aki ma hallgat, az holnap az Ön megfelelését teszi lehetetlenné. Ilyenkor három út marad: a szerződéses nyomás a megújításkor, az alternatív szállító felmérése, vagy a kockázat tudatos, dokumentált vállalása – utóbbi csak alacsony kockázatú rendszernél védhető. A döntést mindhárom esetben írásban rögzítse.
Felhőszolgáltatásként vett nagy nyelvi modellnél is kell mindez?
Igen, de a hangsúlyok mások. A nagy modellszolgáltatók általános szerződési feltételekkel dolgoznak, amelyeket egy kkv nem tárgyal át – ott a minimumlista kérdéseit a szolgáltató nyilvános dokumentációjában kell ellenőrizni: van-e műszaki dokumentáció a ráépülőknek, gépi jelölés a kimeneteken, incidens-csatorna, modellváltási értesítés. A GPAI-modellekről szóló elemzésünk hat beszállító-értékelési kérdése pontosan ezt a helyzetet fedi. Ahol viszont integrátor vagy hazai viszonteladó áll a láncban, ott már van szerződéses mozgástér – és ott a hatelemű lista teljes egészében érvényesíthető. A lánc leggyengébb pontja határozza meg az Ön kitettségét, ezért a nyilatkozatokat a teljes láncra érdemes kérni.
Mi a különbség a megfelelőségi nyilatkozat és a besorolási nyilatkozat között?
A magas kockázatú rendszerek szolgáltatóit a rendelet formális EU-megfelelőségi nyilatkozatra kötelezi majd – ez a teljes követelménycsomag teljesítésének hivatalos tanúsítása, a 2027. december 2-i határidőhöz kötötten. A besorolási nyilatkozat ennél egyszerűbb és már ma kérhető: a szállító írásos állásfoglalása arról, hogy a rendszere melyik kockázati kategóriába esik és miért. A kettő nem váltja ki egymást: a besorolási nyilatkozat ma a szerződéses tisztánlátást adja, a megfelelőségi nyilatkozat holnap a jogi bizonyítékot. A szerződésben mindkettőre érdemes utalni: a besorolásira azonnali hatállyal, a megfelelőségire a határidőhöz kötve, elmaradása esetére kilépési joggal.
Ki viseli a bírságot, ha a szállító hibázott?
A hatósági bírság címzettje a jogsértő szereplő – de az üzemeltetői kötelezettségek megsértésénél ez jellemzően a rendszert alkalmazó vállalkozás, akkor is, ha a hiba gyökere a szállítónál van. A vevő ezután polgári jogi úton fordulhat a szállító felé – ennek sikere azon múlik, mit rögzített a szerződés: van-e helytállási klauzula, kártalanítási plafon, és a szállító vállalta-e írásban azokat a tulajdonságokat, amelyek hiánya a bírsághoz vezetett. A bírságkockázatról szóló elemzésünk részletezi a sávokat és a kkv-arányossági szabályt; szerződéses szempontból a tanulság egyszerű: a felelősségmegosztási klauzula nem jogászi dísz, hanem az egyetlen eszköz, amellyel a szállítói hiba költsége oda kerül, ahol a hiba keletkezett.
Hol találom a hivatalos mintaklauzulákat?
Az Európai Bizottság beszerzői közösségének oldalán – a Public Buyers Community felületén – érhető el a frissített MCC-AI csomag: a magas kockázatú és a könnyített sablon, mindkettő kommentárral, huszonnégy nyelven, magyarul is. A dokumentumok szabadon letölthetők. A használat javasolt rendje: töltse le a magyar és az angol változatot, jelölje ki a saját beszerzésére illő klauzulákat, és jogásszal igazíttassa a konkrét szerződésre – a kommentár kifejezetten ehhez az adaptációhoz ad támpontokat. A csomag önkéntes, tehát az ereje abból származik, hogy Ön beépíti: hivatkozási alapként önmagában nem, szerződéses tartalomként annál inkább véd.
Kereszthálózat: a Tudástár kapcsolódó elemzései
GPAI-modellek: mire figyeljen, aki rájuk épít
Élő
Tudástár #48Kockázati besorolás a gyakorlatban
Élő
Tudástár #56Bírságkockázat: hol van a valódi tét a kkv-nál
Élő
Tudástár #53Emberi felügyelet: mit jelent a rendeletben
Élő
Tudástár #52Adatkormányzás kkv-méretben
Élő
Tudástár #59Folyamatba épített megfelelés: rutin, nem kampány
Élő
Források és hivatkozási alap
- EU AI-rendelet, 25. cikk – Értéklánc-szabály: a szolgáltatói szerep átszállásának három esete és az együttműködési kötelezettség (artificialintelligenceact.eu/article/25) (2024–2026)
- Európai Bizottság – Public Buyers Community – Updated EU AI Model Contractual Clauses (MCC-AI) – két sablon + kommentár, 24 nyelven (public-buyers-community.ec.europa.eu) (2025.03.05.)
- IAPP – A mintaklauzula-csomag gyakorlati útmutatója – szerkezet, rendeltetés, önkéntesség (iapp.org) (2025)
- EU AI-rendelet, 26. cikk – Üzemeltetői kötelezettségek – ami külső beszállítónál is a vevőt terheli (artificialintelligenceact.eu/article/26) (2024–2026)
- Magyar végrehajtás – 2025. évi LXXV. törvény és 344/2025. (X. 31.) Korm. rendelet – a hazai jog mintaklauzulát nem tartalmaz (njt.jog.gov.hu) (2025–2026)
A felnőttképzés, az informatika és a mesterséges intelligencia metszetében dolgozik – a gyakorlati tapasztalatot köti össze a friss kutatással. Gyöngyös, Baranya és a Dél-Dunántúl.