Két megfelelési út
MI-rendelet és GDPRElőkészítés

MI-rendelet és GDPR: a megfelelés belső rendje

Az MI-rendelet és a GDPR egyaránt alkalmazandó, ha ugyanaz az AI-rendszer személyes adatok feldolgozására szolgál, de más kérdést szabályoznak. Az MI-rendelet a rendszer kockázatához, a GDPR pedig a személyes adatok kezeléséhez igazítja a kötelezettségeket. Ugyanannak a rendszernek így két, egymástól független megfelelési eredménye lesz: egy kockázati és egy adatvédelmi. A bevezetési döntésnél érdemes külön jelölni a hiányzó vizsgálati eredményt és annak pótlásáért felelős személyt.

A két szabályrendszer összekapcsolásából következik a belső megfelelési rend. Célszerű előbb azonosítani a használt AI-rendszereket és meghatározni a kockázati besorolásukat. Ezt követően külön kell vizsgálni az adatkezelés jogszerűségét, szükségességét és kockázatát. A dokumentációban külön jelölendő a kockázati besorolás, az adatkezelés jogalapja, annak célja és az arányosság értékelése. A felülvizsgálat időpontját és a felelősét a rendszer leltárbejegyzésében is rögzíteni érdemes.

Téma
AI és adatvédelem
Frissítve
2026. november 12.
Olvasási idő
kb. 24 perc
Módszertan
forrásolt állítások
digital-strategy.ec.europa.eu
Az AI Act négy kockázati szintet határoz meg az MI-rendszerekre.
digital-strategy.ec.europa.eu
A Bizottság szerint az átláthatósági kockázat körében a chatbotok használatakor az embereket tájékoztatni kell arról, hogy géppel kommunikálnak.
Rövid válasz

Mindkét szabályrendszer érvényes, de külön-külön vizsgálandó

Egy használat megfelelőségét nem lehet kizárólag az egyik szabályrendszer alapján megítélni. A közös belső rendben a rendszerleltár, a kockázati besorolás és az adatvédelmi vizsgálat kapcsolódik össze. Az alkalmazói szerep pontos azonosítása azért fontos, mert az MI-rendelet alkalmazóként nevezi meg azt a természetes vagy jogi személyt, hatóságot, ügynökséget vagy más szervet, amely MI-rendszert a saját felügyelete alatt használ. Ez a meghatározás a személyes, nem szakmai tevékenység keretében történő használat kivételével értendő. A belső vizsgálat ezért rögzítse a felhasználó szerv szerepét, a rendszer tényleges célját és azt is, hogy valóban a saját felügyelete alatt használja-e azt.

A dokumentáció igazolja, hogy a két szabályrendszer követelményeit külön, de összehangoltan kezelték. A besorolás az AI Act négy kockázati szintje közül választ. A Bizottság szerint a minimális vagy kockázatmentesnek minősített MI-re nem vonatkoznak külön szabályok, és az EU-ban jelenleg használt MI-rendszerek túlnyomó többsége ide tartozik.

2024. augusztus 1. Az AI Act 2024. augusztus 1-jén lépett hatályba, és 2026. augusztus 2-től alkalmazandó, bizonyos kivételekkel. digital-strategy.ec.europa.eu
AI Omnibus elfogadása Az AI Omnibus javaslatot 2025. november 19-én fogadták el, 2026. május 7-én politikai megállapodás született róla, és 2026. július 27-én lépett hatályba. digital-strategy.ec.europa.eu
2027. december 2. A Bizottság szerint a nagy kockázatú MI-rendszerekre 2027. december 2-től szigorú kötelezettségek vonatkoznak, mielőtt forgalomba hozhatók. digital-strategy.ec.europa.eu
Alkalmazói kötelezettségek A 99. cikk (4) bekezdése szerint az alkalmazók 26. cikk szerinti kötelezettségeinek megsértése legfeljebb 15 000 000 euró, vállalkozásnál az előző pénzügyi év teljes éves világpiaci forgalmának legfeljebb 3%-a (a magasabb összeg) közigazgatási bírsággal sújtható. ai-act-service-desk.ec.europa.eu
01

Miért nem helyettesíti az MI-rendelet a GDPR-t?

A jogszabályi kapcsolatot a 2. cikk (7) bekezdése rendezi: a rendelet a 4a. és 59. cikk sérelme nélkül nem érinti a GDPR-t.

A kedvezőbb MI-kockázati besorolás nem szünteti meg az adatvédelmi kötelezettségeket: egyazon technológiai felhasználás több jogszabályi keretben is vizsgálandó. A kockázati besorolás mellett ezért a belső eljárásban is célszerű dokumentálni az adatvédelmi értékelés státuszát, a felelősöket és az ellenőrzési pontokat. A nyilvántartás vezetésének módját, hatókörét és gyakorlati tartalmát célszerű külön munkafolyamatban rögzíteni, hogy a két értékelés egymást ne helyettesítse, hanem kiegészítse.

A GDPR 5. cikk (2) bekezdése szerint az adatkezelő felelős az adatkezelési alapelveknek való megfelelésért, és képesnek kell lennie e megfelelés igazolására.

A tiltott MI-gyakorlatokra és az MI-jártasságra vonatkozó kötelezettségek 2025. február 2-től, az irányítási szabályok és az általános célú MI-modellekre vonatkozó kötelezettségek 2025. augusztus 2-től alkalmazandók.

A GDPR 5. cikk (1) bekezdés c) pontja szerint a személyes adatoknak az adatkezelés céljai szempontjából megfelelőnek és relevánsnak kell lenniük, és a szükségesre kell korlátozódniuk. Az adattakarékosság vizsgálata ezért a ténylegesen bevitt és feldolgozott adatok körére is kiterjed.

A belső AI-szabályzat akkor hasznos, ha a munkatársak mindennapi döntéseit segíti: mit engedhetnek meg a rendszernek, mit kell ellenőrizniük, mikor kell emberhez fordulniuk, és hogyan jelentenek problémát. A szabályzatot a kockázati besorolással összhangban kell karbantartani, különben a dokumentáció csak papíron létezik.

01. ábra
MI-rendelet és GDPR: a megfelelés belső rendje – illusztráció
A két jogrendszer együttes alkalmazása MI-rendelet A rendszer kockázatát vizsgálja 1. Használat és cél Azonos gyakorlati célhoz kapcsolódik A két vizsgálat külön is nyilvántartandó 2. Belső ellenőrzés GDPR: jogalap, cél és arányosság A személyes adatok kezelését vizsgálja 3. Közös dokumentáció Mindkét megfelelési eredmény látható A belső rend bizonyítja a megfelelést Külön-külön alkalmazandó, egyidejűleg Az egyik besorolás nem zárja ki a másikat A két jogrendszer ugyanazt a használatot érinti
Az ábra a belső ellenőrzés két önálló, de összekapcsolódó vizsgálatát mutatja. A dokumentációban az MI-kockázati besorolás és a GDPR szerinti adatkezelési értékelés egyaránt szerepel.
elem · 01

Átláthatóság és adatkezelés

Az érzelemfelismerő vagy biometrikus kategorizálási rendszer alkalmazójának az 50. cikk (3) bekezdése szerint tájékoztatnia kell a működésnek kitett természetes személyeket. A személyes adatokat a vonatkozó uniós adatvédelmi szabályoknak megfelelően kell kezelni.

kimenet: Két összekapcsolódó értékelés
elem · 02

Adatkezelési nyilvántartás

A GDPR 30. cikk (1) bekezdése szerint minden adatkezelő és – ha van ilyen – képviselője nyilvántartást vezet a felelősségébe tartozó adatkezelési tevékenységekről.

kimenet: Nyilvántartás
elem · 03

Adatvédelmi ellenőrzés

A GDPR 35. cikk (7) bekezdés c) és d) pontja szerint a hatásvizsgálat kiterjed az érintett jogait és szabadságait érintő kockázatok vizsgálatára és a kezelésüket célzó intézkedések bemutatására.

kimenet: Adatkezelési értékelés
Bírságkeret

Az 5. cikk szerinti tiltott MI-gyakorlatok megsértése a 99. cikk (3) bekezdése szerint legfeljebb 35 000 000 euró, vállalkozás esetén pedig az előző pénzügyi év teljes éves világpiaci forgalmának legfeljebb 7%-a közül a magasabb összeg közigazgatási bírsággal sújtható.

02

Hogyan érdemes leltárba venni a használt MI-rendszereket?

Az egyes bejegyzések mutassák meg, hol és milyen célra használják a rendszert, és ki viseli érte a felelősséget. A leltár biztosítsa, hogy az ellenőrzés később is visszakövethető legyen.

A bejegyzésben célszerű szerepeltetni a rendszer nevét és azonosítóját, a szolgáltatóját, a rendeltetési célt, a használat helyét és a felhasználók körét. Érdemes rögzíteni továbbá a bemeneti adatok típusát, a kimenetek felhasználását, az érintett jogokat és az esetleges automatizált döntéshozatalt.

A III. mellékletben említett rendszer nem nagy kockázatúként való értékelését a szolgáltató dokumentálja a forgalomba hozatal vagy üzembe helyezés előtt. Az alkalmazó belső leltárában célszerű ettől elkülönítve feltüntetni a tényleges felhasználási célt, a bemeneti adatokat, a kimenetek felhasználását és az érintett természetes személyeket, mert ezek a szervezet saját működéséhez kapcsolódó adatok.

A változásokat, például az új felhasználási módot, a módosított adatbevitelt vagy a szolgáltatóváltást célszerű a leltárban nyomon követni. A bejegyzésnél érdemes jelölni a korábbi és az új állapot eltérését, a kapcsolódó belső döntés helyét és azt, hogy a korábbi kockázati értékelést a változás után is alkalmazhatónak tartják-e.

A leltárhoz kapcsolódóan a felhasználók tájékoztatását is kezelni kell. A nyilvántartás mutassa meg, mely konkrét kockázatokat kell a munkatársaknak ismerniük, és milyen útmutatás vagy képzés kapcsolódik az adott rendszerhez. A belső képzési jegyzőkönyv és a rendszerleltár között célszerű egyértelmű kapcsolatot teremteni: a képzési bejegyzésből legyen visszakereshető a dokumentált rendszer és annak használati célja, a leltárból pedig az érintett munkatársi csoport tájékoztatása.

02. ábra
MI-rendelet és GDPR: a megfelelés belső rendje – illusztráció (2)
Az MI-rendszerek leltárának felépítése Használat és rendeltetés Hol, milyen célra használják Adatok és érintettek Bemenetek, kimenetek, jogok Jogi keret Kockázati besorolás Besorolás felülvizsgálata GDPR Szolgáltatói értékelés nyoma Engedély és felelős Ki használhatja a rendszert Üzemeltetési felelősség Belső ellenőrzés Képzés és tájékoztatás Ismerni kell a kockázatokat. Négy kockázati szint Alkalmazói feladatok Felülvizsgálat Frissítés a használat vagy az adatfeldolgozás változásakor Két jogrendszer, két vizsgálat
A nyilvántartás összekapcsolja a használat tényeit a kockázati értékeléssel és a felelősségi renddel. A változások követése lehetővé teszi, hogy a belső szabályzat és a GDPR szerinti értékelés naprakész maradjon.

Nyilvántartás közjogi alkalmazóknál

A 26. cikk (8) bekezdése szerint a nagy kockázatú MI-rendszerek azon alkalmazói, amelyek hatóságok vagy uniós intézmények, szervek, hivatalok vagy ügynökségek, eleget tesznek a 49. cikkben említett nyilvántartási kötelezettségeknek.

Ez a rendelkezés meghatározott alkalmazói körhöz kötődik.

A besorolás külön szabályai

A 6. cikk (3) bekezdése szerint a III. mellékletben említett MI-rendszert mindig nagy kockázatúnak kell tekinteni, ha természetes személyekre vonatkozó profilalkotást végez.

A III. mellékletben hivatkozott rendszer nem tekinthető nagy kockázatúnak, ha nem jelent jelentős károkozó kockázatot természetes személyek egészségére, biztonságára vagy alapvető jogaira, többek között azáltal, hogy nem befolyásolja lényegesen a döntéshozatal kimenetelét.

Alapadatok

Azonosítás és rendeltetés

A bejegyzés azonosítsa a rendszert, a szolgáltatót és az üzemeltetőt. Rögzítse a rendeltetést, a felhasználási környezetet és a felelősöket. Ezek nélkül nem állapítható meg, ki felel a használatért.

dokumentum: alapadatok
Adatkezelés

Adatvédelmi hatásvizsgálat

Az adatvédelmi hatásvizsgálat kiterjed legalább a tervezett adatkezelési műveletek leírására, céljaik ismertetésére, valamint szükségességük és arányosságuk vizsgálatára. A vizsgálat eredménye, a kockázatok kezelésének módja és a felülvizsgálati jelzőpontok egy helyen, igazolhatóan kezelendők.

dokumentum: adatvédelmi kör
Döntési nyom

Besorolás és intézkedések

A kockázati státusz mellett a leltárban a kockázatcsökkentő intézkedések és az engedélyezési feltételek is szerepeljenek. A döntési szerep és az emberi felügyelet pontosítását is célszerű itt rögzíteni. A bejegyzés akkor jól használható, ha az intézkedéshez hozzárendelhető a bizonyíték helye, így a felülvizsgálat nem a korábbi döntés újraalkotásával kezdődik.

dokumentum: kockázati értékelés
Képzési nyilvántartás

A képzések belső nyilvántartása

A Bizottság MI-jártassági kérdéseket és válaszokat tartalmazó útmutatása szerint a 4. cikk betartásához nincs szükség tanúsítványra. A szervezetek belső nyilvántartást vezethetnek a képzésekről és más útmutató kezdeményezésekről; a 4. cikk nem írja elő, hogy bármely személy számára konkrét MI-jártassági szintet kellene garantálni.

nyilvántartás: képzések és útmutató kezdeményezések
AI-jártasság

A felkészítés a feladatokhoz igazodik

A szolgáltatóknak és az alkalmazóknak a 4. cikk (1) bekezdése szerint intézkedéseket kell tenniük a munkatársak és a rendszer üzemeltetésében vagy használatában közreműködő más személyek MI-jártasságának fejlesztése érdekében. Az intézkedéseknél figyelembe kell venni műszaki ismereteiket, tapasztalatukat, képzettségüket és a felhasználás kontextusát.

képzés: dokumentált tájékoztatás
03

Mit tartalmazzon a belső AI-szabályzat?

Gyakorlati szabályok

03. ábra
MI-rendelet és GDPR: a megfelelés belső rendje – illusztráció (3)
A belső AI-szabályzat működési rendje Használati engedély Ki, mire és milyen feltételekkel használhatja Alkalmazandó jogszabályok Képzési követelmények Kockázatok és korlátok Emberi felügyelet Ellenőrzés, beavatkozás és eszkaláció Korlátok és tiltások Tiltott gyakorlatok Korlátozott célok Adatvédelmi ésadatminőségi szabályok Bemeneti adatok, naplózás és incidensek Dokumentálási kötelezettségek Ki és mit dokumentál a használat során Rendeltetésszerű használat Működésfigyelés és naplózás Ellenőrzés, beavatkozás, felfüggesztés
A belső AI-szabályzat a kockázati besorolást használható szabályokká alakítja. Az ábra a használat engedélyezésétől a képzésen és az emberi felügyeleten át a tiltott gyakorlatokig vezeti a szabályzat belső logikáját, amelyet a kockázatokhoz igazított dokumentálás és utólagos ellenőrzés tesz működőképessé.

Rendszerenként célszerű meghatározni az engedélyezett felhasználót, a rendeltetési kört és a bevihető adatok körét, valamint azt, hogy új cél vagy adatkezelési mód esetén felülvizsgálandó az engedély. Nagy kockázatú MI-rendszereknél a 26. cikk (1) bekezdése szerint az alkalmazó megfelelő műszaki és szervezési intézkedésekkel biztosítja a használati utasításnak megfelelő használatot. A 26. cikk (2) bekezdése szerint az emberi felügyeletet olyan természetes személyekre kell bízni, akik rendelkeznek a szükséges hozzáértéssel, képzéssel, hatáskörrel és támogatással.

A belső szabályzatban a magasabb kockázathoz igazodó ellenőrzési gyakoriság és részletesebb dokumentáció célszerűen megfogalmazható.

A Bizottság útmutatása szerint a ChatGPT hirdetésszöveg-írásra vagy fordításra történő használata is a 4. cikk hatálya alá tartozik, és a munkatársakat a konkrét kockázatokról, például a hallucinációról tájékoztatni kell. A szervezetnek mérlegelnie kell a használt rendszerek kockázatát, és meg kell határoznia, mit kell tudniuk a munkavállalóknak ezekről a rendszerekről.

A belső szabályzatban érdemes konkrétan felsorolni a tiltott gyakorlatokat. Az 5. cikk (1) bekezdés f) pontja tiltja a munkahelyen és az oktatási intézményekben természetes személy érzelmeit következtető MI-rendszerek használatát, kivéve orvosi vagy biztonsági okból történő alkalmazást.

Közérdekű kérdésekről a nyilvánosság tájékoztatása céljából közzétett, MI által generált vagy manipulált szöveg esetén az alkalmazónak az 50. cikk (4) bekezdése szerint közölnie kell a mesterséges előállítást vagy manipulálást. Ugyanezen bekezdés alapján az eredetinek vagy valóságosnak tűnő, deepfake kép-, hang- vagy videotartalmat létrehozó vagy manipuláló rendszer alkalmazójának is közölnie kell a mesterséges létrehozást vagy manipulálást. A szövegre vonatkozó közlési kötelezettség nem alkalmazandó, ha törvény engedélyezi a felhasználást bűncselekmények felderítése, megelőzése, nyomozása vagy büntetőeljárás alá vonása céljából, vagy ha emberi felülvizsgálatra vagy szerkesztési ellenőrzésre került sor, és a közzétételért természetes vagy jogi személy szerkesztői felelősséget visel.

A nagy kockázatú MI-rendszerek alkalmazói az irányításuk alatt álló, automatikusan generált naplókat a rendeltetésnek megfelelő ideig, de legalább hat hónapig őrzik meg, ha uniós vagy nemzeti jog másként nem rendelkezik. A működést a használati utasítás alapján kell figyelni, és adott esetben a szolgáltatót a 72. cikknek megfelelően kell tájékoztatni. Ezek a kötelezettségek nem terjednek ki automatikusan minden alkalmazóra és minden MI-rendszerre.

Tájékoztatás

Kit kell tájékoztatni a használatról?

Nagy kockázatú MI-rendszer munkahelyi üzembe helyezése vagy használata előtt a munkáltató alkalmazó tájékoztatja a munkavállalói képviselőket és az érintett munkavállalókat. A III. melléklet szerinti nagy kockázatú, természetes személyekre vonatkozó döntést hozó vagy azt segítő rendszereknél az érintetteket arról is tájékoztatni kell, hogy a rendszer használatának alá vannak vetve.

Használati engedély

Mi legyen a belső engedély feltétele?

A használat előfeltétele legyen a jóváhagyás, a szükséges képzés és a megfelelő adatkezelési feltételek teljesülése.

Emberi felügyelet

Milyen jogot ad a GDPR automatizált döntésnél?

A GDPR 22. cikke szerint az érintett jogosult arra, hogy ne terjedjen ki rá kizárólag automatizált adatkezelésen alapuló, joghatással járó vagy hasonlóképpen jelentős döntés. A 22. cikk (3) bekezdése szerint a (2) bekezdés a) és c) pontjában említett esetekben az adatkezelőnek biztosítania kell legalább az emberi beavatkozás kérésének, az álláspont kifejezésének és a döntéssel szembeni kifogásnak a jogát.

A belső szabályzat működő ellenőrzési rendszer

Egy használati bejegyzésből célszerű megállapíthatóvá tenni, hogy melyik rendeltetéshez kapcsolódik a művelet, milyen korlátok vonatkoznak rá, és hol található a kapcsolódó tájékoztatás vagy ellenőrzés nyoma. A szabályzat és a tényleges gyakorlat eltérését külön érdemes jelölni, mert a hiányzó dokumentum és a dokumentumtól eltérő működés más belső intézkedést igényel.

A rendeltetéshez igazított használat mellett a bemeneti adatok minősége is vizsgálandó. Nagy kockázatú rendszernél, ha az alkalmazó ellenőrzést gyakorol a bemeneti adatok felett, biztosítania kell, hogy azok a rendszer rendeltetése szempontjából relevánsak és kellően reprezentatívak legyenek. A 26. cikk (3) bekezdése szerint az (1) és (2) bekezdés szerinti kötelezettségek nem sértik az alkalmazó szabadságát, hogy a szolgáltató által megjelölt emberi felügyeleti intézkedések végrehajtására megszervezze saját erőforrásait és tevékenységeit.

04

Hogyan kell kezelni a hatásvizsgálatokat és a dokumentációt?

MI-rendelet és GDPR: a megfelelés belső rendje – illusztráció (4)
Alapjogi hatásvizsgálatot nem minden nagy kockázatú rendszer alkalmazójának kell végeznie. A 27. cikk (1) bekezdése a III. melléklet 2. pontjában felsorolt terület kivételével a közjogi szerv vagy közszolgáltatást nyújtó magánszervezet alkalmazóira, valamint a III. melléklet 5. pontja b) és c) alpontjában említett rendszerek alkalmazóira vonatkozik. Adatvédelmi hatásvizsgálat pedig akkor kell, ha az adatkezelés valószínűsíthetően magas kockázattal jár a természetes személyek jogaira és szabadságaira nézve.

Az adatvédelmi hatásvizsgálat a GDPR 35. cikke szerinti kötelezettség, az alapjogi hatásvizsgálat pedig az MI-rendelet 27. cikkén alapul. A NAIH szerint az előbbi célja az adatkezelés jellegének feltárása, szükségességének és arányosságának vizsgálata, valamint a jogokat és szabadságokat érintő kockázatok kezelésének elősegítése.

A vizsgálat két nagy része a jogi megfelelőségi elemzés és az adatbiztonsági intézkedések értékelése. A két eljárás akkor kapcsolódhat ugyanahhoz a használathoz, ha mindkettő saját feltétele teljesül.

A nagy kockázatú MI-rendszerek alkalmazói a 26. cikk (9) bekezdése szerint a 13. cikk alapján kapott információt felhasználják a GDPR 35. cikke szerinti adatvédelmi hatásvizsgálati kötelezettségük teljesítéséhez.

A kapott információ felhasználása nem jelenti azt, hogy a szolgáltatói tájékoztatás önmagában elvégezné a vizsgálatot: az adatkezelőnek a saját adatkezelését kell értékelnie.

A 27. cikk (4) bekezdése szerint, ha valamely alapjogi kötelezettség a GDPR 35. cikke vagy az (EU) 2016/680 irányelv 27. cikke alapján végzett adatvédelmi hatásvizsgálattal már teljesül, az alapjogi hatásvizsgálatban a releváns szakaszokra mutató kereszthivatkozások tüntethetők fel.

Az alapjogi hatásvizsgálat elvégzését követően az alkalmazónak értesítenie kell a piacfelügyeleti hatóságot az eredményekről, és be kell nyújtania a kitöltött kérdőívmintát. A dokumentációban célszerű jelölni, melyik megállapítás melyik jogszabályi kötelezettség teljesítését szolgálja.

MI-rendelet és GDPR: a megfelelés belső rendje – illusztráció (5)
A GDPR 30. cikk (5) bekezdésében foglalt kivétel a 250 főnél kevesebb személyt foglalkoztató vállalkozásra vagy szervezetre vonatkozik. A kivétel azonban nem alkalmazható többek között akkor, ha az adatkezelés az érintettek jogaira és szabadságaira nézve valószínűsíthetően kockázattal jár, ha nem alkalmi jellegű, vagy ha különleges kategóriájú személyes adatokra is kiterjed. A létszámhoz kötött kivétel tehát nem általános mentesülés a nyilvántartásvezetés alól.

Ha az alkalmazónak oka van úgy megítélni, hogy a nagy kockázatú rendszer utasításoknak megfelelő használata a 79. cikk (1) bekezdése szerinti kockázatot eredményezhet, indokolatlan késedelem nélkül tájékoztatnia kell a szolgáltatót vagy a forgalmazót és a releváns piacfelügyeleti hatóságot, és fel kell függesztenie a rendszer használatát.

lépés · 01

Közös vizsgálati mappa

A mappa egy helyen tartja az adatvédelmi és alapjogi hatásvizsgálat elemeit: a kockázati értékelést, a jogi és adatbiztonsági vizsgálatot, az intézkedéseket és a döntési előzményeket. Az egyes dokumentumoknál célszerű feltüntetni, hogy saját megállapítást tartalmaznak-e vagy más vizsgálat eredményére hivatkoznak, így a közös mappa nem keveri össze a bizonyítékot a rá épülő következtetéssel.

kimenet: Egységes vizsgálati nyomvonal
lépés · 02

Döntési és frissítési napló

A naplóban célszerű rögzíteni, mikor és miért indult új vizsgálat. Az érintett kockázatok, az alkalmazott intézkedések, a felelősök és a jóváhagyások bejegyzései segítik a folyamat ellenőrzését. A bejegyzéshez kapcsolható az érintett leltártétel és a módosított vizsgálati rész is, így a változás oka és a rá adott válasz együtt olvasható.

kimenet: Reagáló dokumentáció
lépés · 03

Kockázatcsökkentés és felügyelet

Ha van kijelölt adatvédelmi tisztviselő, az adatkezelő a hatásvizsgálat elvégzésekor köteles kikérni annak szakmai tanácsát. Adott esetben – a kereskedelmi érdekek, a közérdek és az adatkezelési műveletek biztonságának sérelme nélkül – kikéri az érintettek vagy képviselőik véleményét is a tervezett adatkezelésről.

kimenet: Kockázatkezelési bizonyíték
05

Gyakori kérdések

Kell-e két külön hatásvizsgálat egy nagy kockázatú MI-rendszerhez?

Nem minden nagy kockázatú MI-rendszerhez kell mindkét hatásvizsgálat. A NAIH közzétételi listája sem zárja ki a további eseteket: a listán nem szereplő adatkezelésnél is kötelező lehet a vizsgálat, ha az valószínűsíthetően magas kockázattal jár. Az alapjogi hatásvizsgálat alkalmazói körét és rendszerenkénti hatályát külön kell megállapítani.

A NAIH hatásvizsgálati listájának 13. pontja a joghatással vagy hasonló jelentős hatással járó automatizált döntéshozatalt nevesíti. A 16. pont a munkavállalók munkájának megfigyelését sorolja ide, ha annak célja a munkavállaló személyes adatainak nagyszámú és módszeres feldolgozása, illetve értékelése. Ezek a tételek segítik a hatásvizsgálati kötelezettség felismerését.

A GDPR 35. cikk (1) bekezdése lehetővé teszi, hogy egymáshoz hasonló, hasonló magas kockázatokat jelentő adatkezelési műveleteket egyetlen hatásvizsgálat keretében értékeljenek. Különböző célú vagy eltérő kockázatú felhasználásokat a saját körülményeik szerint célszerű megvizsgálni.

Dokumentáció
Összekapcsolt vizsgálati anyag
Hatásvizsgálati lista
NAIH-közzététel
Értékelési alap
Magas kockázat és jogszabályi hatály

Mikor kell adatvédelmi hatásvizsgálatot készíteni?

Adatvédelmi hatásvizsgálatot akkor kell végezni, amikor az adatkezelés valószínűsíthetően magas kockázattal jár a természetes személyek jogaira és szabadságaira nézve. Különösen szükséges módszeres és kiterjedt, automatizált értékelésnél – ideértve a profilalkotást –, ha arra joghatással járó vagy hasonlóképpen jelentős döntések épülnek.

A NAIH szerint a GDPR 35. cikk (4) bekezdése szerinti listán szereplő adatkezelések nem jelentik azt, hogy csak ezekben az esetekben kell hatásvizsgálatot lefolytatni.

A vizsgálatnak az érintettek jogait és szabadságait érintő kockázatokat is értékelnie kell, és be kell mutatnia a kockázatok kezelésére szolgáló intézkedéseket. Az EDPB 2024. december 18-i közleménye szerint, ha egy MI-modellt jogellenesen kezelt személyes adatokkal fejlesztettek, ez hatással lehet az alkalmazása jogszerűségére, kivéve ha a modellt megfelelően anonimizálták.

Kötelezettség feltétele
Valószínűsíthetően magas kockázat
Vizsgálat részei
Jogi és biztonsági értékelés
Intézkedések
A kockázatok kezelésére

Mikor szükséges előzetes konzultáció a felügyeleti hatósággal?

Előzetes konzultáció akkor szükséges, ha az adatkezelő a kockázatok értékelése után sem tud megfelelő intézkedéseket hozni a kockázatok elfogadható szintre csökkentésére, és a fennmaradó kockázatok jelentősek maradnak. A NAIH a már lefolytatott hatásvizsgálat dokumentációjából állapítja meg, hogy a vizsgálat a GDPR rendelkezései és a hatásvizsgálati iránymutatás szerint történt-e.

Ha a felügyeleti hatóság véleménye szerint a tervezett adatkezelés megsértené a GDPR-t, a hatóság legkésőbb a megkeresés kézhezvételétől számított nyolc héten belül írásban tanácsot ad az adatkezelőnek és adott esetben az adatfeldolgozónak.

A NAIH szerint a hatásvizsgálat folyamat, különösen dinamikus és állandóan változó adatkezelésnél, ezért nem egyetlen alkalommal, hanem folyamatosan végzendő. A belső dokumentációban célszerű nyomon követni a kockázatok változását és a kezelésükre hozott intézkedéseket.

Konzultáció feltétele
Jelentős fennmaradó kockázat
Hatósági értékelés
A hatásvizsgálat dokumentációja
Hatósági válasz
Jogsértő tervnél írásbeli tanács nyolc héten belül

Melyik hatásvizsgálatot kell aktualizálni?

A GDPR 35. cikk (11) bekezdése szerint az adatkezelő szükség szerint, de legalább az adatkezelési műveletek által jelentett kockázat változásakor ellenőrzi, hogy az adatkezelés a hatásvizsgálatnak megfelelően történik-e. Az MI-rendelet 27. cikk (2) bekezdése szerint az alapjogi hatásvizsgálat elemeinek változása vagy elavulása esetén az alkalmazónak aktualizálnia kell az információkat.

A felülvizsgálat során célszerű külön rögzíteni a megváltozott körülményt, az érintett vizsgálati elemet és a dokumentációba került új információt.

Ellenőrzési ok
Kockázatváltozás
Frissítési ok
Változott vagy elavult vizsgálati elem
Alapjogi hatásvizsgálat
Az első használatra vonatkozó kötelezettség

Melyik hatásvizsgálatot kell vagy lehet elvégezni?

Az adatvédelmi hatásvizsgálatot a GDPR írja elő magas kockázat esetén, az alapjogi hatásvizsgálatot pedig az MI-rendelet a 27. cikk (1) bekezdésében felsorolt alkalmazók számára.

A 86. cikk (1) bekezdésében meghatározott esetben a nagy kockázatú rendszer kimenete alapján hozott döntés érintettje jogosult arra, hogy az alkalmazótól egyértelmű és érdemi magyarázatot kapjon a rendszer döntéshozatali szerepéről és a döntés fő elemeiről. Ez az érintetti jog különáll a hatásvizsgálati kötelezettségektől.

Adatvédelmi alap
GDPR 35. cikk
Alapjogi alap
MI-rendelet 27. cikk
Érintetti jog
Érdemi magyarázat az alkalmazótól

Hogyan kezelje egy szervezet a két hatásvizsgálat közös részeit?

Kereszthivatkozással: amit az adatvédelmi hatásvizsgálat már teljesített, arra az alapjogi hatásvizsgálat a releváns szakasz megjelölésével utalhat.

A közös belső mappa a bizonyítékok kezelését egyszerűsítheti, a két jogszabályi hatályt nem vonja össze.

A közös mappában célszerű jelölni, hogy egy megállapítás melyik jogszabályi kötelezettséghez kapcsolódik, melyik vizsgálat támasztja alá, és hol található a hozzá tartozó bizonyíték.

Dokumentáció
Kereszthivatkozás a releváns szakaszokra
Hatósági értesítés
Kitöltött kérdőívminta
Közös mappa szerepe
A bizonyítékok összekapcsolása
06

Melyik a belső megfelelési rend kulcsa?

Az egyszeri jóváhagyás nem zárja le a megfelelési folyamatot. A belső felülvizsgálatnak érdemes külön választania a jogszabályi hatály megállapítását, a dokumentumok meglétét és a tényleges használat vizsgálatát; a három kérdés ugyanahhoz a rendszerhez kapcsolódhat, de más bizonyíték alapján válaszolható meg.

ÁllításKonfidencia
A 4. cikk (2) bekezdése szerint a Bizottság és a tagállamok támogatják a szolgáltatók és alkalmazók – különösen a kkv-k – MI-jártassági törekvéseit.igazolt
A 4. cikk nem írja elő, hogy a szolgáltató vagy alkalmazó bármely személy számára konkrét MI-jártassági szintet garantáljon.igazolt
A 113. cikk c) pont i. alpontja szerint a III. fejezet 1., 2. és 3. szakaszát – a 6. cikk (5) bekezdése kivételével – a 6. cikk (2) bekezdése és a III. melléklet alapján nagy kockázatúnak minősített rendszerekre 2027. december 2-től kell alkalmazni.igazolt
A GDPR 35. cikk (11) bekezdése szerint az adatkezelő szükség szerint, de legalább kockázatváltozáskor ellenőrzi az adatkezelés hatásvizsgálathoz igazodását.igazolt
A 27. cikk (3) bekezdése szerint az alapjogi hatásvizsgálat eredményeiről a piacfelügyeleti hatóságot a kitöltött kérdőívmintával kell értesíteni.igazolt
A 26. cikk (6) bekezdése szerint a nagy kockázatú rendszerek alkalmazói az irányításuk alatt álló automatikus naplókat legalább hat hónapig őrzik, ha uniós vagy nemzeti jog másként nem rendelkezik.igazolt
A 26. cikk (7) bekezdése szerint nagy kockázatú rendszer munkahelyi használata előtt a munkáltató alkalmazó tájékoztatja a munkavállalói képviselőket és az érintett munkavállalókat.igazolt
A 26. cikk (11) bekezdése szerint a III. melléklet szerinti, személyekre vonatkozó döntést hozó vagy segítő rendszereknél az érintetteket tájékoztatni kell a rendszerhasználatról.igazolt
A belső felülvizsgálat gyakoriságát célszerű a használat változásaihoz igazítani.közepes
A belső felülvizsgálatban célszerű külön jelölni a jogszabályi hatályt és a kapcsolódó bizonyíték helyét.módszertani
07

Kulcs-megállapítások

  1. 01

    Az adatkezelő a GDPR 5. cikk (2) bekezdése szerint felel az adatkezelési alapelvek betartásáért, és a megfelelést igazolnia is kell tudnia.

  2. 02

    A 26. cikk (3) bekezdése szerint a használati utasításra és az emberi felügyeletre vonatkozó alkalmazói kötelezettségek nem sértik az uniós vagy nemzeti jog szerinti egyéb alkalmazói kötelezettségeket.

  3. 03

    Az alapjogi hatásvizsgálat első használatra vonatkozik; hasonló esetekben korábbi vagy szolgáltatói hatásvizsgálatokra is lehet támaszkodni.

  4. 04

    A nagy kockázatú rendszerek alkalmazói a 13. cikk szerint kapott információt felhasználják a GDPR szerinti adatvédelmi hatásvizsgálati kötelezettségük teljesítéséhez.

  5. 05

    Az MI-rendelet szerint az alapjogi hatásvizsgálat elemeinek változásakor vagy elavulásakor az alkalmazónak frissítenie kell az információkat.

  6. 06

    A használat felfüggesztése akkor kötelező, ha az alkalmazónak oka van úgy megítélni, hogy az utasításoknak megfelelő használat a 79. cikk (1) bekezdése szerinti kockázatot eredményezhet; a szolgáltatót vagy forgalmazót és a releváns piacfelügyeleti hatóságot is tájékoztatni kell.

  7. 07

    A GDPR 35. cikk (9) bekezdése szerint az adatkezelő adott esetben – a kereskedelmi érdekek, a közérdek vagy az adatkezelési műveletek biztonságának sérelme nélkül – kikéri az érintettek vagy képviselőik véleményét a tervezett adatkezelésről.

08

Források és hivatkozási alap

  • digital-strategy.ec.europa.eu Az AI Act 2024. augusztus 1-jén lépett hatályba, és 2026. augusztus 2-től alkalmazandó, bizonyos kivételekkel.
  • ai-act-service-desk.ec.europa.eu Az AI Act 3. cikk 4. pontja szerint alkalmazó az a természetes vagy jogi személy, hatóság, ügynökség vagy más szerv, amely MI-rendszert a saját felügyelete alatt használ, kivéve a személyes, nem szakmai tevékenység keretében történő használatot.
  • ai-act-service-desk.ec.europa.eu Az AI Act 99. cikk (3) bekezdése szerint az 5. cikk szerinti tiltott MI-gyakorlatok megsértése legfeljebb 35 000 000 euró, vállalkozás esetén az előző pénzügyi év teljes éves világpiaci forgalmának legfeljebb 7%-a (a magasabb összeg) közigazgatási bírsággal sújtható.
  • njt.jog.gov.hu A 344/2025. (X. 31.) Korm. rendelet 1. § (1) bekezdése szerint az MI bejelentő hatóság feladatait a Nemzeti Akkreditáló Hatóság, az MI piacfelügyeleti hatóság feladatait a vállalkozásfejlesztésért felelős miniszter látja el.
  • ai-act-service-desk.ec.europa.eu Az AI Act 4. cikk (1) bekezdése szerint az MI-rendszerek szolgáltatói és alkalmazói intézkedéseket tesznek munkatársaik és az MI-rendszerek üzemeltetésében és használatában közreműködő más személyek MI-jártasságának fejlesztése érdekében, figyelembe véve műszaki ismereteiket, tapasztalatukat, képzettségüket és az MI-rendszerek felhasználásának kontextusát.
  • digital-strategy.ec.europa.eu Az Európai Bizottság MI-jártassági kérdései és válaszai szerint a 4. cikk betartásához nincs szükség tanúsítványra, a szervezetek belső nyilvántartást vezethetnek a képzésekről és más útmutató kezdeményezésekről.
  • ai-act-service-desk.ec.europa.eu Az AI Act 5. cikk (1) bekezdés f) pontja tiltja az olyan MI-rendszerek használatát, amelyek a munkahelyen és az oktatási intézményekben természetes személy érzelmeit következtetik ki, kivéve ha orvosi vagy biztonsági okból alkalmazzák.
  • ai-act-service-desk.ec.europa.eu Az AI Act 26. cikk (1) bekezdése szerint a nagy kockázatú MI-rendszerek alkalmazói megfelelő műszaki és szervezési intézkedéseket tesznek annak biztosítására, hogy a rendszereket a hozzájuk mellékelt használati utasításnak megfelelően használják.
  • ai-act-service-desk.ec.europa.eu Az AI Act 50. cikk (4) bekezdése szerint a közérdekű kérdésekről a nyilvánosság tájékoztatása céljából közzétett szöveget generáló vagy manipuláló MI-rendszer alkalmazója köteles közölni, hogy a szöveget mesterségesen állították elő vagy manipulálták.
  • naih.hu A NAIH szerint a GDPR 35. cikk (1) bekezdése alapján adatvédelmi hatásvizsgálatot akkor kell végezni, amikor az adatkezelés „valószínűsíthetően magas kockázattal jár a természetes személyek jogaira és szabadságaira nézve”.
  • publications.europa.eu Az (EU) 2024/1689 rendelet (MI-rendelet) 2026. július 27-i egységes szerkezetbe foglalt szövege szerint a 2. cikk (7) bekezdése alapján – a rendelet 4a. és 59. cikkének sérelme nélkül – az MI-rendelet nem érinti az (EU) 2016/679 rendeletet (GDPR), az (EU) 2018/1725 rendeletet, a 2002/58/EK és az (EU) 2016/680 irányelvet.
  • publications.europa.eu A GDPR ((EU) 2016/679 rendelet) 5. cikk (1) bekezdés c) pontja szerint a személyes adatoknak az adatkezelés céljai szempontjából megfelelőnek és relevánsnak kell lenniük, és a szükségesre kell korlátozódniuk („adattakarékosság”).
  • naih.hu A NAIH a GDPR 35. cikk (4) bekezdése szerint közzéteszi azoknak az adatkezelési művelettípusoknak a jegyzékét, amelyekre nézve az adatkezelőnek kötelező hatásvizsgálatot lefolytatnia.
  • edpb.europa.eu Az Európai Adatvédelmi Testület (EDPB) 2024. december 18-i közleménye szerint a testület véleményt fogadott el a személyes adatok MI-modellek fejlesztéséhez és alkalmazásához (deployment) történő felhasználásáról.
MI-rendelet GDPR kockázati besorolás adatvédelmi hatásvizsgálat belső AI-szabályzat megfelelés dokumentálása MI-leltár emberi felügyelet MI-jártasság felülvizsgálat
09

Kapcsolódó cikkek a Tudástárban

8 további téma