MI-rendelet és GDPR: a megfelelés belső rendje
Az MI-rendelet és a GDPR egyaránt alkalmazandó, ha ugyanaz az AI-rendszer személyes adatok feldolgozására szolgál, de más kérdést szabályoznak. Az MI-rendelet a rendszer kockázatához, a GDPR pedig a személyes adatok kezeléséhez igazítja a kötelezettségeket. Ugyanannak a rendszernek így két, egymástól független megfelelési eredménye lesz: egy kockázati és egy adatvédelmi. A bevezetési döntésnél érdemes külön jelölni a hiányzó vizsgálati eredményt és annak pótlásáért felelős személyt.
A két szabályrendszer összekapcsolásából következik a belső megfelelési rend. Célszerű előbb azonosítani a használt AI-rendszereket és meghatározni a kockázati besorolásukat. Ezt követően külön kell vizsgálni az adatkezelés jogszerűségét, szükségességét és kockázatát. A dokumentációban külön jelölendő a kockázati besorolás, az adatkezelés jogalapja, annak célja és az arányosság értékelése. A felülvizsgálat időpontját és a felelősét a rendszer leltárbejegyzésében is rögzíteni érdemes.
- digital-strategy.ec.europa.eu
- Az AI Act négy kockázati szintet határoz meg az MI-rendszerekre.
- digital-strategy.ec.europa.eu
- A Bizottság szerint az átláthatósági kockázat körében a chatbotok használatakor az embereket tájékoztatni kell arról, hogy géppel kommunikálnak.
Mindkét szabályrendszer érvényes, de külön-külön vizsgálandó
Egy használat megfelelőségét nem lehet kizárólag az egyik szabályrendszer alapján megítélni. A közös belső rendben a rendszerleltár, a kockázati besorolás és az adatvédelmi vizsgálat kapcsolódik össze. Az alkalmazói szerep pontos azonosítása azért fontos, mert az MI-rendelet alkalmazóként nevezi meg azt a természetes vagy jogi személyt, hatóságot, ügynökséget vagy más szervet, amely MI-rendszert a saját felügyelete alatt használ. Ez a meghatározás a személyes, nem szakmai tevékenység keretében történő használat kivételével értendő. A belső vizsgálat ezért rögzítse a felhasználó szerv szerepét, a rendszer tényleges célját és azt is, hogy valóban a saját felügyelete alatt használja-e azt.
A dokumentáció igazolja, hogy a két szabályrendszer követelményeit külön, de összehangoltan kezelték. A besorolás az AI Act négy kockázati szintje közül választ. A Bizottság szerint a minimális vagy kockázatmentesnek minősített MI-re nem vonatkoznak külön szabályok, és az EU-ban jelenleg használt MI-rendszerek túlnyomó többsége ide tartozik.
Miért nem helyettesíti az MI-rendelet a GDPR-t?
A jogszabályi kapcsolatot a 2. cikk (7) bekezdése rendezi: a rendelet a 4a. és 59. cikk sérelme nélkül nem érinti a GDPR-t.
A kedvezőbb MI-kockázati besorolás nem szünteti meg az adatvédelmi kötelezettségeket: egyazon technológiai felhasználás több jogszabályi keretben is vizsgálandó. A kockázati besorolás mellett ezért a belső eljárásban is célszerű dokumentálni az adatvédelmi értékelés státuszát, a felelősöket és az ellenőrzési pontokat. A nyilvántartás vezetésének módját, hatókörét és gyakorlati tartalmát célszerű külön munkafolyamatban rögzíteni, hogy a két értékelés egymást ne helyettesítse, hanem kiegészítse.
A GDPR 5. cikk (2) bekezdése szerint az adatkezelő felelős az adatkezelési alapelveknek való megfelelésért, és képesnek kell lennie e megfelelés igazolására.
A tiltott MI-gyakorlatokra és az MI-jártasságra vonatkozó kötelezettségek 2025. február 2-től, az irányítási szabályok és az általános célú MI-modellekre vonatkozó kötelezettségek 2025. augusztus 2-től alkalmazandók.
A GDPR 5. cikk (1) bekezdés c) pontja szerint a személyes adatoknak az adatkezelés céljai szempontjából megfelelőnek és relevánsnak kell lenniük, és a szükségesre kell korlátozódniuk. Az adattakarékosság vizsgálata ezért a ténylegesen bevitt és feldolgozott adatok körére is kiterjed.
A belső AI-szabályzat akkor hasznos, ha a munkatársak mindennapi döntéseit segíti: mit engedhetnek meg a rendszernek, mit kell ellenőrizniük, mikor kell emberhez fordulniuk, és hogyan jelentenek problémát. A szabályzatot a kockázati besorolással összhangban kell karbantartani, különben a dokumentáció csak papíron létezik.
Átláthatóság és adatkezelés
Az érzelemfelismerő vagy biometrikus kategorizálási rendszer alkalmazójának az 50. cikk (3) bekezdése szerint tájékoztatnia kell a működésnek kitett természetes személyeket. A személyes adatokat a vonatkozó uniós adatvédelmi szabályoknak megfelelően kell kezelni.
Adatkezelési nyilvántartás
A GDPR 30. cikk (1) bekezdése szerint minden adatkezelő és – ha van ilyen – képviselője nyilvántartást vezet a felelősségébe tartozó adatkezelési tevékenységekről.
Adatvédelmi ellenőrzés
A GDPR 35. cikk (7) bekezdés c) és d) pontja szerint a hatásvizsgálat kiterjed az érintett jogait és szabadságait érintő kockázatok vizsgálatára és a kezelésüket célzó intézkedések bemutatására.
BírságkeretAz 5. cikk szerinti tiltott MI-gyakorlatok megsértése a 99. cikk (3) bekezdése szerint legfeljebb 35 000 000 euró, vállalkozás esetén pedig az előző pénzügyi év teljes éves világpiaci forgalmának legfeljebb 7%-a közül a magasabb összeg közigazgatási bírsággal sújtható.
Hogyan érdemes leltárba venni a használt MI-rendszereket?
Az egyes bejegyzések mutassák meg, hol és milyen célra használják a rendszert, és ki viseli érte a felelősséget. A leltár biztosítsa, hogy az ellenőrzés később is visszakövethető legyen.
A bejegyzésben célszerű szerepeltetni a rendszer nevét és azonosítóját, a szolgáltatóját, a rendeltetési célt, a használat helyét és a felhasználók körét. Érdemes rögzíteni továbbá a bemeneti adatok típusát, a kimenetek felhasználását, az érintett jogokat és az esetleges automatizált döntéshozatalt.
A III. mellékletben említett rendszer nem nagy kockázatúként való értékelését a szolgáltató dokumentálja a forgalomba hozatal vagy üzembe helyezés előtt. Az alkalmazó belső leltárában célszerű ettől elkülönítve feltüntetni a tényleges felhasználási célt, a bemeneti adatokat, a kimenetek felhasználását és az érintett természetes személyeket, mert ezek a szervezet saját működéséhez kapcsolódó adatok.
A változásokat, például az új felhasználási módot, a módosított adatbevitelt vagy a szolgáltatóváltást célszerű a leltárban nyomon követni. A bejegyzésnél érdemes jelölni a korábbi és az új állapot eltérését, a kapcsolódó belső döntés helyét és azt, hogy a korábbi kockázati értékelést a változás után is alkalmazhatónak tartják-e.
A leltárhoz kapcsolódóan a felhasználók tájékoztatását is kezelni kell. A nyilvántartás mutassa meg, mely konkrét kockázatokat kell a munkatársaknak ismerniük, és milyen útmutatás vagy képzés kapcsolódik az adott rendszerhez. A belső képzési jegyzőkönyv és a rendszerleltár között célszerű egyértelmű kapcsolatot teremteni: a képzési bejegyzésből legyen visszakereshető a dokumentált rendszer és annak használati célja, a leltárból pedig az érintett munkatársi csoport tájékoztatása.
Nyilvántartás közjogi alkalmazóknál
A 26. cikk (8) bekezdése szerint a nagy kockázatú MI-rendszerek azon alkalmazói, amelyek hatóságok vagy uniós intézmények, szervek, hivatalok vagy ügynökségek, eleget tesznek a 49. cikkben említett nyilvántartási kötelezettségeknek.
Ez a rendelkezés meghatározott alkalmazói körhöz kötődik.
A besorolás külön szabályai
A 6. cikk (3) bekezdése szerint a III. mellékletben említett MI-rendszert mindig nagy kockázatúnak kell tekinteni, ha természetes személyekre vonatkozó profilalkotást végez.
A III. mellékletben hivatkozott rendszer nem tekinthető nagy kockázatúnak, ha nem jelent jelentős károkozó kockázatot természetes személyek egészségére, biztonságára vagy alapvető jogaira, többek között azáltal, hogy nem befolyásolja lényegesen a döntéshozatal kimenetelét.
Azonosítás és rendeltetés
A bejegyzés azonosítsa a rendszert, a szolgáltatót és az üzemeltetőt. Rögzítse a rendeltetést, a felhasználási környezetet és a felelősöket. Ezek nélkül nem állapítható meg, ki felel a használatért.
Adatvédelmi hatásvizsgálat
Az adatvédelmi hatásvizsgálat kiterjed legalább a tervezett adatkezelési műveletek leírására, céljaik ismertetésére, valamint szükségességük és arányosságuk vizsgálatára. A vizsgálat eredménye, a kockázatok kezelésének módja és a felülvizsgálati jelzőpontok egy helyen, igazolhatóan kezelendők.
Besorolás és intézkedések
A kockázati státusz mellett a leltárban a kockázatcsökkentő intézkedések és az engedélyezési feltételek is szerepeljenek. A döntési szerep és az emberi felügyelet pontosítását is célszerű itt rögzíteni. A bejegyzés akkor jól használható, ha az intézkedéshez hozzárendelhető a bizonyíték helye, így a felülvizsgálat nem a korábbi döntés újraalkotásával kezdődik.
A képzések belső nyilvántartása
A Bizottság MI-jártassági kérdéseket és válaszokat tartalmazó útmutatása szerint a 4. cikk betartásához nincs szükség tanúsítványra. A szervezetek belső nyilvántartást vezethetnek a képzésekről és más útmutató kezdeményezésekről; a 4. cikk nem írja elő, hogy bármely személy számára konkrét MI-jártassági szintet kellene garantálni.
A felkészítés a feladatokhoz igazodik
A szolgáltatóknak és az alkalmazóknak a 4. cikk (1) bekezdése szerint intézkedéseket kell tenniük a munkatársak és a rendszer üzemeltetésében vagy használatában közreműködő más személyek MI-jártasságának fejlesztése érdekében. Az intézkedéseknél figyelembe kell venni műszaki ismereteiket, tapasztalatukat, képzettségüket és a felhasználás kontextusát.
Mit tartalmazzon a belső AI-szabályzat?
Gyakorlati szabályok
Rendszerenként célszerű meghatározni az engedélyezett felhasználót, a rendeltetési kört és a bevihető adatok körét, valamint azt, hogy új cél vagy adatkezelési mód esetén felülvizsgálandó az engedély. Nagy kockázatú MI-rendszereknél a 26. cikk (1) bekezdése szerint az alkalmazó megfelelő műszaki és szervezési intézkedésekkel biztosítja a használati utasításnak megfelelő használatot. A 26. cikk (2) bekezdése szerint az emberi felügyeletet olyan természetes személyekre kell bízni, akik rendelkeznek a szükséges hozzáértéssel, képzéssel, hatáskörrel és támogatással.
A belső szabályzatban a magasabb kockázathoz igazodó ellenőrzési gyakoriság és részletesebb dokumentáció célszerűen megfogalmazható.
A Bizottság útmutatása szerint a ChatGPT hirdetésszöveg-írásra vagy fordításra történő használata is a 4. cikk hatálya alá tartozik, és a munkatársakat a konkrét kockázatokról, például a hallucinációról tájékoztatni kell. A szervezetnek mérlegelnie kell a használt rendszerek kockázatát, és meg kell határoznia, mit kell tudniuk a munkavállalóknak ezekről a rendszerekről.
A belső szabályzatban érdemes konkrétan felsorolni a tiltott gyakorlatokat. Az 5. cikk (1) bekezdés f) pontja tiltja a munkahelyen és az oktatási intézményekben természetes személy érzelmeit következtető MI-rendszerek használatát, kivéve orvosi vagy biztonsági okból történő alkalmazást.
Közérdekű kérdésekről a nyilvánosság tájékoztatása céljából közzétett, MI által generált vagy manipulált szöveg esetén az alkalmazónak az 50. cikk (4) bekezdése szerint közölnie kell a mesterséges előállítást vagy manipulálást. Ugyanezen bekezdés alapján az eredetinek vagy valóságosnak tűnő, deepfake kép-, hang- vagy videotartalmat létrehozó vagy manipuláló rendszer alkalmazójának is közölnie kell a mesterséges létrehozást vagy manipulálást. A szövegre vonatkozó közlési kötelezettség nem alkalmazandó, ha törvény engedélyezi a felhasználást bűncselekmények felderítése, megelőzése, nyomozása vagy büntetőeljárás alá vonása céljából, vagy ha emberi felülvizsgálatra vagy szerkesztési ellenőrzésre került sor, és a közzétételért természetes vagy jogi személy szerkesztői felelősséget visel.
A nagy kockázatú MI-rendszerek alkalmazói az irányításuk alatt álló, automatikusan generált naplókat a rendeltetésnek megfelelő ideig, de legalább hat hónapig őrzik meg, ha uniós vagy nemzeti jog másként nem rendelkezik. A működést a használati utasítás alapján kell figyelni, és adott esetben a szolgáltatót a 72. cikknek megfelelően kell tájékoztatni. Ezek a kötelezettségek nem terjednek ki automatikusan minden alkalmazóra és minden MI-rendszerre.
Kit kell tájékoztatni a használatról?
Nagy kockázatú MI-rendszer munkahelyi üzembe helyezése vagy használata előtt a munkáltató alkalmazó tájékoztatja a munkavállalói képviselőket és az érintett munkavállalókat. A III. melléklet szerinti nagy kockázatú, természetes személyekre vonatkozó döntést hozó vagy azt segítő rendszereknél az érintetteket arról is tájékoztatni kell, hogy a rendszer használatának alá vannak vetve.
Mi legyen a belső engedély feltétele?
A használat előfeltétele legyen a jóváhagyás, a szükséges képzés és a megfelelő adatkezelési feltételek teljesülése.
Milyen jogot ad a GDPR automatizált döntésnél?
A GDPR 22. cikke szerint az érintett jogosult arra, hogy ne terjedjen ki rá kizárólag automatizált adatkezelésen alapuló, joghatással járó vagy hasonlóképpen jelentős döntés. A 22. cikk (3) bekezdése szerint a (2) bekezdés a) és c) pontjában említett esetekben az adatkezelőnek biztosítania kell legalább az emberi beavatkozás kérésének, az álláspont kifejezésének és a döntéssel szembeni kifogásnak a jogát.
A belső szabályzat működő ellenőrzési rendszer
Egy használati bejegyzésből célszerű megállapíthatóvá tenni, hogy melyik rendeltetéshez kapcsolódik a művelet, milyen korlátok vonatkoznak rá, és hol található a kapcsolódó tájékoztatás vagy ellenőrzés nyoma. A szabályzat és a tényleges gyakorlat eltérését külön érdemes jelölni, mert a hiányzó dokumentum és a dokumentumtól eltérő működés más belső intézkedést igényel.
A rendeltetéshez igazított használat mellett a bemeneti adatok minősége is vizsgálandó. Nagy kockázatú rendszernél, ha az alkalmazó ellenőrzést gyakorol a bemeneti adatok felett, biztosítania kell, hogy azok a rendszer rendeltetése szempontjából relevánsak és kellően reprezentatívak legyenek. A 26. cikk (3) bekezdése szerint az (1) és (2) bekezdés szerinti kötelezettségek nem sértik az alkalmazó szabadságát, hogy a szolgáltató által megjelölt emberi felügyeleti intézkedések végrehajtására megszervezze saját erőforrásait és tevékenységeit.
Hogyan kell kezelni a hatásvizsgálatokat és a dokumentációt?
Az adatvédelmi hatásvizsgálat a GDPR 35. cikke szerinti kötelezettség, az alapjogi hatásvizsgálat pedig az MI-rendelet 27. cikkén alapul. A NAIH szerint az előbbi célja az adatkezelés jellegének feltárása, szükségességének és arányosságának vizsgálata, valamint a jogokat és szabadságokat érintő kockázatok kezelésének elősegítése.
A vizsgálat két nagy része a jogi megfelelőségi elemzés és az adatbiztonsági intézkedések értékelése. A két eljárás akkor kapcsolódhat ugyanahhoz a használathoz, ha mindkettő saját feltétele teljesül.
A nagy kockázatú MI-rendszerek alkalmazói a 26. cikk (9) bekezdése szerint a 13. cikk alapján kapott információt felhasználják a GDPR 35. cikke szerinti adatvédelmi hatásvizsgálati kötelezettségük teljesítéséhez.
A kapott információ felhasználása nem jelenti azt, hogy a szolgáltatói tájékoztatás önmagában elvégezné a vizsgálatot: az adatkezelőnek a saját adatkezelését kell értékelnie.
A 27. cikk (4) bekezdése szerint, ha valamely alapjogi kötelezettség a GDPR 35. cikke vagy az (EU) 2016/680 irányelv 27. cikke alapján végzett adatvédelmi hatásvizsgálattal már teljesül, az alapjogi hatásvizsgálatban a releváns szakaszokra mutató kereszthivatkozások tüntethetők fel.
Az alapjogi hatásvizsgálat elvégzését követően az alkalmazónak értesítenie kell a piacfelügyeleti hatóságot az eredményekről, és be kell nyújtania a kitöltött kérdőívmintát. A dokumentációban célszerű jelölni, melyik megállapítás melyik jogszabályi kötelezettség teljesítését szolgálja.
Ha az alkalmazónak oka van úgy megítélni, hogy a nagy kockázatú rendszer utasításoknak megfelelő használata a 79. cikk (1) bekezdése szerinti kockázatot eredményezhet, indokolatlan késedelem nélkül tájékoztatnia kell a szolgáltatót vagy a forgalmazót és a releváns piacfelügyeleti hatóságot, és fel kell függesztenie a rendszer használatát.
Közös vizsgálati mappa
A mappa egy helyen tartja az adatvédelmi és alapjogi hatásvizsgálat elemeit: a kockázati értékelést, a jogi és adatbiztonsági vizsgálatot, az intézkedéseket és a döntési előzményeket. Az egyes dokumentumoknál célszerű feltüntetni, hogy saját megállapítást tartalmaznak-e vagy más vizsgálat eredményére hivatkoznak, így a közös mappa nem keveri össze a bizonyítékot a rá épülő következtetéssel.
Döntési és frissítési napló
A naplóban célszerű rögzíteni, mikor és miért indult új vizsgálat. Az érintett kockázatok, az alkalmazott intézkedések, a felelősök és a jóváhagyások bejegyzései segítik a folyamat ellenőrzését. A bejegyzéshez kapcsolható az érintett leltártétel és a módosított vizsgálati rész is, így a változás oka és a rá adott válasz együtt olvasható.
Kockázatcsökkentés és felügyelet
Ha van kijelölt adatvédelmi tisztviselő, az adatkezelő a hatásvizsgálat elvégzésekor köteles kikérni annak szakmai tanácsát. Adott esetben – a kereskedelmi érdekek, a közérdek és az adatkezelési műveletek biztonságának sérelme nélkül – kikéri az érintettek vagy képviselőik véleményét is a tervezett adatkezelésről.
Gyakori kérdések
Kell-e két külön hatásvizsgálat egy nagy kockázatú MI-rendszerhez?
Nem minden nagy kockázatú MI-rendszerhez kell mindkét hatásvizsgálat. A NAIH közzétételi listája sem zárja ki a további eseteket: a listán nem szereplő adatkezelésnél is kötelező lehet a vizsgálat, ha az valószínűsíthetően magas kockázattal jár. Az alapjogi hatásvizsgálat alkalmazói körét és rendszerenkénti hatályát külön kell megállapítani.
A NAIH hatásvizsgálati listájának 13. pontja a joghatással vagy hasonló jelentős hatással járó automatizált döntéshozatalt nevesíti. A 16. pont a munkavállalók munkájának megfigyelését sorolja ide, ha annak célja a munkavállaló személyes adatainak nagyszámú és módszeres feldolgozása, illetve értékelése. Ezek a tételek segítik a hatásvizsgálati kötelezettség felismerését.
A GDPR 35. cikk (1) bekezdése lehetővé teszi, hogy egymáshoz hasonló, hasonló magas kockázatokat jelentő adatkezelési műveleteket egyetlen hatásvizsgálat keretében értékeljenek. Különböző célú vagy eltérő kockázatú felhasználásokat a saját körülményeik szerint célszerű megvizsgálni.
- Dokumentáció
- Összekapcsolt vizsgálati anyag
- Hatásvizsgálati lista
- NAIH-közzététel
- Értékelési alap
- Magas kockázat és jogszabályi hatály
Mikor kell adatvédelmi hatásvizsgálatot készíteni?
Adatvédelmi hatásvizsgálatot akkor kell végezni, amikor az adatkezelés valószínűsíthetően magas kockázattal jár a természetes személyek jogaira és szabadságaira nézve. Különösen szükséges módszeres és kiterjedt, automatizált értékelésnél – ideértve a profilalkotást –, ha arra joghatással járó vagy hasonlóképpen jelentős döntések épülnek.
A NAIH szerint a GDPR 35. cikk (4) bekezdése szerinti listán szereplő adatkezelések nem jelentik azt, hogy csak ezekben az esetekben kell hatásvizsgálatot lefolytatni.
A vizsgálatnak az érintettek jogait és szabadságait érintő kockázatokat is értékelnie kell, és be kell mutatnia a kockázatok kezelésére szolgáló intézkedéseket. Az EDPB 2024. december 18-i közleménye szerint, ha egy MI-modellt jogellenesen kezelt személyes adatokkal fejlesztettek, ez hatással lehet az alkalmazása jogszerűségére, kivéve ha a modellt megfelelően anonimizálták.
- Kötelezettség feltétele
- Valószínűsíthetően magas kockázat
- Vizsgálat részei
- Jogi és biztonsági értékelés
- Intézkedések
- A kockázatok kezelésére
Mikor szükséges előzetes konzultáció a felügyeleti hatósággal?
Előzetes konzultáció akkor szükséges, ha az adatkezelő a kockázatok értékelése után sem tud megfelelő intézkedéseket hozni a kockázatok elfogadható szintre csökkentésére, és a fennmaradó kockázatok jelentősek maradnak. A NAIH a már lefolytatott hatásvizsgálat dokumentációjából állapítja meg, hogy a vizsgálat a GDPR rendelkezései és a hatásvizsgálati iránymutatás szerint történt-e.
Ha a felügyeleti hatóság véleménye szerint a tervezett adatkezelés megsértené a GDPR-t, a hatóság legkésőbb a megkeresés kézhezvételétől számított nyolc héten belül írásban tanácsot ad az adatkezelőnek és adott esetben az adatfeldolgozónak.
A NAIH szerint a hatásvizsgálat folyamat, különösen dinamikus és állandóan változó adatkezelésnél, ezért nem egyetlen alkalommal, hanem folyamatosan végzendő. A belső dokumentációban célszerű nyomon követni a kockázatok változását és a kezelésükre hozott intézkedéseket.
- Konzultáció feltétele
- Jelentős fennmaradó kockázat
- Hatósági értékelés
- A hatásvizsgálat dokumentációja
- Hatósági válasz
- Jogsértő tervnél írásbeli tanács nyolc héten belül
Melyik hatásvizsgálatot kell aktualizálni?
A GDPR 35. cikk (11) bekezdése szerint az adatkezelő szükség szerint, de legalább az adatkezelési műveletek által jelentett kockázat változásakor ellenőrzi, hogy az adatkezelés a hatásvizsgálatnak megfelelően történik-e. Az MI-rendelet 27. cikk (2) bekezdése szerint az alapjogi hatásvizsgálat elemeinek változása vagy elavulása esetén az alkalmazónak aktualizálnia kell az információkat.
A felülvizsgálat során célszerű külön rögzíteni a megváltozott körülményt, az érintett vizsgálati elemet és a dokumentációba került új információt.
- Ellenőrzési ok
- Kockázatváltozás
- Frissítési ok
- Változott vagy elavult vizsgálati elem
- Alapjogi hatásvizsgálat
- Az első használatra vonatkozó kötelezettség
Melyik hatásvizsgálatot kell vagy lehet elvégezni?
Az adatvédelmi hatásvizsgálatot a GDPR írja elő magas kockázat esetén, az alapjogi hatásvizsgálatot pedig az MI-rendelet a 27. cikk (1) bekezdésében felsorolt alkalmazók számára.
A 86. cikk (1) bekezdésében meghatározott esetben a nagy kockázatú rendszer kimenete alapján hozott döntés érintettje jogosult arra, hogy az alkalmazótól egyértelmű és érdemi magyarázatot kapjon a rendszer döntéshozatali szerepéről és a döntés fő elemeiről. Ez az érintetti jog különáll a hatásvizsgálati kötelezettségektől.
- Adatvédelmi alap
- GDPR 35. cikk
- Alapjogi alap
- MI-rendelet 27. cikk
- Érintetti jog
- Érdemi magyarázat az alkalmazótól
Hogyan kezelje egy szervezet a két hatásvizsgálat közös részeit?
Kereszthivatkozással: amit az adatvédelmi hatásvizsgálat már teljesített, arra az alapjogi hatásvizsgálat a releváns szakasz megjelölésével utalhat.
A közös belső mappa a bizonyítékok kezelését egyszerűsítheti, a két jogszabályi hatályt nem vonja össze.
A közös mappában célszerű jelölni, hogy egy megállapítás melyik jogszabályi kötelezettséghez kapcsolódik, melyik vizsgálat támasztja alá, és hol található a hozzá tartozó bizonyíték.
- Dokumentáció
- Kereszthivatkozás a releváns szakaszokra
- Hatósági értesítés
- Kitöltött kérdőívminta
- Közös mappa szerepe
- A bizonyítékok összekapcsolása
Melyik a belső megfelelési rend kulcsa?
Az egyszeri jóváhagyás nem zárja le a megfelelési folyamatot. A belső felülvizsgálatnak érdemes külön választania a jogszabályi hatály megállapítását, a dokumentumok meglétét és a tényleges használat vizsgálatát; a három kérdés ugyanahhoz a rendszerhez kapcsolódhat, de más bizonyíték alapján válaszolható meg.
| Állítás | Konfidencia |
|---|---|
| A 4. cikk (2) bekezdése szerint a Bizottság és a tagállamok támogatják a szolgáltatók és alkalmazók – különösen a kkv-k – MI-jártassági törekvéseit. | igazolt |
| A 4. cikk nem írja elő, hogy a szolgáltató vagy alkalmazó bármely személy számára konkrét MI-jártassági szintet garantáljon. | igazolt |
| A 113. cikk c) pont i. alpontja szerint a III. fejezet 1., 2. és 3. szakaszát – a 6. cikk (5) bekezdése kivételével – a 6. cikk (2) bekezdése és a III. melléklet alapján nagy kockázatúnak minősített rendszerekre 2027. december 2-től kell alkalmazni. | igazolt |
| A GDPR 35. cikk (11) bekezdése szerint az adatkezelő szükség szerint, de legalább kockázatváltozáskor ellenőrzi az adatkezelés hatásvizsgálathoz igazodását. | igazolt |
| A 27. cikk (3) bekezdése szerint az alapjogi hatásvizsgálat eredményeiről a piacfelügyeleti hatóságot a kitöltött kérdőívmintával kell értesíteni. | igazolt |
| A 26. cikk (6) bekezdése szerint a nagy kockázatú rendszerek alkalmazói az irányításuk alatt álló automatikus naplókat legalább hat hónapig őrzik, ha uniós vagy nemzeti jog másként nem rendelkezik. | igazolt |
| A 26. cikk (7) bekezdése szerint nagy kockázatú rendszer munkahelyi használata előtt a munkáltató alkalmazó tájékoztatja a munkavállalói képviselőket és az érintett munkavállalókat. | igazolt |
| A 26. cikk (11) bekezdése szerint a III. melléklet szerinti, személyekre vonatkozó döntést hozó vagy segítő rendszereknél az érintetteket tájékoztatni kell a rendszerhasználatról. | igazolt |
| A belső felülvizsgálat gyakoriságát célszerű a használat változásaihoz igazítani. | közepes |
| A belső felülvizsgálatban célszerű külön jelölni a jogszabályi hatályt és a kapcsolódó bizonyíték helyét. | módszertani |
Kulcs-megállapítások
- 01
Az adatkezelő a GDPR 5. cikk (2) bekezdése szerint felel az adatkezelési alapelvek betartásáért, és a megfelelést igazolnia is kell tudnia.
- 02
A 26. cikk (3) bekezdése szerint a használati utasításra és az emberi felügyeletre vonatkozó alkalmazói kötelezettségek nem sértik az uniós vagy nemzeti jog szerinti egyéb alkalmazói kötelezettségeket.
- 03
Az alapjogi hatásvizsgálat első használatra vonatkozik; hasonló esetekben korábbi vagy szolgáltatói hatásvizsgálatokra is lehet támaszkodni.
- 04
A nagy kockázatú rendszerek alkalmazói a 13. cikk szerint kapott információt felhasználják a GDPR szerinti adatvédelmi hatásvizsgálati kötelezettségük teljesítéséhez.
- 05
Az MI-rendelet szerint az alapjogi hatásvizsgálat elemeinek változásakor vagy elavulásakor az alkalmazónak frissítenie kell az információkat.
- 06
A használat felfüggesztése akkor kötelező, ha az alkalmazónak oka van úgy megítélni, hogy az utasításoknak megfelelő használat a 79. cikk (1) bekezdése szerinti kockázatot eredményezhet; a szolgáltatót vagy forgalmazót és a releváns piacfelügyeleti hatóságot is tájékoztatni kell.
- 07
A GDPR 35. cikk (9) bekezdése szerint az adatkezelő adott esetben – a kereskedelmi érdekek, a közérdek vagy az adatkezelési műveletek biztonságának sérelme nélkül – kikéri az érintettek vagy képviselőik véleményét a tervezett adatkezelésről.
Források és hivatkozási alap
- digital-strategy.ec.europa.eu Az AI Act 2024. augusztus 1-jén lépett hatályba, és 2026. augusztus 2-től alkalmazandó, bizonyos kivételekkel.
- ai-act-service-desk.ec.europa.eu Az AI Act 3. cikk 4. pontja szerint alkalmazó az a természetes vagy jogi személy, hatóság, ügynökség vagy más szerv, amely MI-rendszert a saját felügyelete alatt használ, kivéve a személyes, nem szakmai tevékenység keretében történő használatot.
- ai-act-service-desk.ec.europa.eu Az AI Act 99. cikk (3) bekezdése szerint az 5. cikk szerinti tiltott MI-gyakorlatok megsértése legfeljebb 35 000 000 euró, vállalkozás esetén az előző pénzügyi év teljes éves világpiaci forgalmának legfeljebb 7%-a (a magasabb összeg) közigazgatási bírsággal sújtható.
- njt.jog.gov.hu A 344/2025. (X. 31.) Korm. rendelet 1. § (1) bekezdése szerint az MI bejelentő hatóság feladatait a Nemzeti Akkreditáló Hatóság, az MI piacfelügyeleti hatóság feladatait a vállalkozásfejlesztésért felelős miniszter látja el.
- ai-act-service-desk.ec.europa.eu Az AI Act 4. cikk (1) bekezdése szerint az MI-rendszerek szolgáltatói és alkalmazói intézkedéseket tesznek munkatársaik és az MI-rendszerek üzemeltetésében és használatában közreműködő más személyek MI-jártasságának fejlesztése érdekében, figyelembe véve műszaki ismereteiket, tapasztalatukat, képzettségüket és az MI-rendszerek felhasználásának kontextusát.
- digital-strategy.ec.europa.eu Az Európai Bizottság MI-jártassági kérdései és válaszai szerint a 4. cikk betartásához nincs szükség tanúsítványra, a szervezetek belső nyilvántartást vezethetnek a képzésekről és más útmutató kezdeményezésekről.
- ai-act-service-desk.ec.europa.eu Az AI Act 5. cikk (1) bekezdés f) pontja tiltja az olyan MI-rendszerek használatát, amelyek a munkahelyen és az oktatási intézményekben természetes személy érzelmeit következtetik ki, kivéve ha orvosi vagy biztonsági okból alkalmazzák.
- ai-act-service-desk.ec.europa.eu Az AI Act 26. cikk (1) bekezdése szerint a nagy kockázatú MI-rendszerek alkalmazói megfelelő műszaki és szervezési intézkedéseket tesznek annak biztosítására, hogy a rendszereket a hozzájuk mellékelt használati utasításnak megfelelően használják.
- ai-act-service-desk.ec.europa.eu Az AI Act 50. cikk (4) bekezdése szerint a közérdekű kérdésekről a nyilvánosság tájékoztatása céljából közzétett szöveget generáló vagy manipuláló MI-rendszer alkalmazója köteles közölni, hogy a szöveget mesterségesen állították elő vagy manipulálták.
- naih.hu A NAIH szerint a GDPR 35. cikk (1) bekezdése alapján adatvédelmi hatásvizsgálatot akkor kell végezni, amikor az adatkezelés „valószínűsíthetően magas kockázattal jár a természetes személyek jogaira és szabadságaira nézve”.
- publications.europa.eu Az (EU) 2024/1689 rendelet (MI-rendelet) 2026. július 27-i egységes szerkezetbe foglalt szövege szerint a 2. cikk (7) bekezdése alapján – a rendelet 4a. és 59. cikkének sérelme nélkül – az MI-rendelet nem érinti az (EU) 2016/679 rendeletet (GDPR), az (EU) 2018/1725 rendeletet, a 2002/58/EK és az (EU) 2016/680 irányelvet.
- publications.europa.eu A GDPR ((EU) 2016/679 rendelet) 5. cikk (1) bekezdés c) pontja szerint a személyes adatoknak az adatkezelés céljai szempontjából megfelelőnek és relevánsnak kell lenniük, és a szükségesre kell korlátozódniuk („adattakarékosság”).
- naih.hu A NAIH a GDPR 35. cikk (4) bekezdése szerint közzéteszi azoknak az adatkezelési művelettípusoknak a jegyzékét, amelyekre nézve az adatkezelőnek kötelező hatásvizsgálatot lefolytatnia.
- edpb.europa.eu Az Európai Adatvédelmi Testület (EDPB) 2024. december 18-i közleménye szerint a testület véleményt fogadott el a személyes adatok MI-modellek fejlesztéséhez és alkalmazásához (deployment) történő felhasználásáról.
Kapcsolódó cikkek a Tudástárban
8 további téma